arrow

Dr. Diószegi Gábor:A gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Diószegi Gábor r. alezredes   
Korunk közvéleménye érzékenyen reagál minden olyan eseményre, melynek a legkisebbek az áldozatai. A rendőrségnek sem lehet más célja, mint hogy a társadalmat fenyegető problémát felismerve, a lehető legnagyobb védelmet biztosítsa számára.

Csak fokozódik az érdeklődés és a felháborodás, ha nemi erkölcsbe ütköző tettek kerülnek napvilágra. Napjainkban vagyunk túl a hírhedt Dutreux-ügyön és a médiának köszönhetően naprakész információink vannak a Michael Jackson ellen folytatott büntetőperről is.

A köztudatban csak pedofil ügyekként elhíresült esetek a hatóságok figyelmét is ráirányították a jelenségre. A felmérés egyik céljaként határoztam meg a kérdéskör alaposabb körüljárását, valamint azt, hogy igyekezzünk valós megállapításokkal a büntetőeljárás és a bűnmegelőzés szempontjából lényeges elemekre terelni a figyelmet, mely elősegítheti a történések pontos megismerését, az ellene való hatékony fellépés esélyét.
 

Dr. Diószegi Gábor: A gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények sajátosságai, különös tekintettel a pedofilia jelenségkörére


A felnőtt társadalom szeplője.  

Korunk közvéleménye érzékenyen reagál minden olyan eseményre, melynek a legkisebbek az áldozatai. A rendőrségnek sem lehet más célja, mint hogy a társadalmat fenyegető problémát felismerve, a lehető legnagyobb védelmet biztosítsa számára.
Csak fokozódik az érdeklődés és a felháborodás, ha nemi erkölcsbe ütköző tettek kerülnek napvilágra. Napjainkban vagyunk túl a hírhedt Dutreux-ügyön és a médiának köszönhetően naprakész információink vannak a Michael Jackson ellen folytatott büntetőperről is.

A köztudatban csak pedofil ügyekként elhíresült esetek a hatóságok figyelmét is ráirányították a jelenségre. A felmérés egyik céljaként határoztam meg a kérdéskör alaposabb körüljárását, valamint azt, hogy igyekezzünk valós megállapításokkal a büntetőeljárás és a bűnmegelőzés szempontjából lényeges elemekre terelni a figyelmet, mely elősegítheti a történések pontos megismerését, az ellene való hatékony fellépés esélyét.

A kutatás másik céljának tűztem ki a pedofilia büntetőjogi kategóriaként történő, értelmezését, megfogalmazását. A közvélekedésben a pedofilia és a gyermekek szexuális zaklatása, megerőszakolása, nemi kizsákmányolása azonos fogalomként él, összemosódik büntetőjogi elemekkel. A ma embere azonosítja a pedofiliát a gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel. Az vitán felül áll, hogy az ilyen tettek mind bűncselekmények. A kérdés azonban az, hogy a pedofilia lefedi-e a gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények körét, vagy ha eltérés mutatkozik, önállóan, bűncselekményi tényállásként, fogalomként meg lehet-e határozni?
 
A pedofilia tulajdonképpen egy betegség, egyfajta szexuális deviancia, a nemi választás zavara, hasonlóan a nekrofiliához, vagy éppen a gerontofiliához.

A pedofilia elnevezés görög eredetű, szó szerinti jelentése a gyermekek iránti szeretetet jelöli, ám jelen esetben a gyermekek, illetve fiatalkorúak iránti, különböző érzelmi hőfokú szexuális vágyat értjük, melynek hátterében a személyiség és a pszichoszexuális fejlődés zavara áll.

Megjelenése a személyiség szétesését jelentheti, amikor a – egyébként majd mindenkiben jelen lévő – vágyak és fantáziák teljesítését már nem akadályozzák társadalmi és erkölcsi tiltások. Elvész a személy realitásérzéke, viselkedése szociálisan inadaptívvá, infantilissé válik. Mind hetero-, mind homoszexuális formája előfordul, enyhébb esetben csak a gyermek ölelgetésére, simogatására kerül sor, súlyosabb esetben a szexuális aktus kikényszerítésére, erőszak alkalmazására is. A prostitúcióhoz kapcsolódó formáin kívül sokszor jelen van a tanár-növendék, a nevelőszülő-gyermek vagy akár a szülő-gyermek kapcsolatokon belül, mely utóbbit incesztusnak (vérfertőzés, közeli vérrokonok nemi érintkezése) nevezzük.

A gyermekeket szexuális tárgyként felhasználó pornográf filmek és kiadványok hatására a pedofilia egyre gyakoribb megnyilvánulásának, gátlás alóli felszabadulásának lehetünk tanúi. A pedofilia minden társadalomban büntetendő cselekmény.  

Az Öt Kenyér Közösség által kiadott Kislexikon szerint a pedofilia egyszerűen egy szexuális vonzalom nemileg éretlen gyermekek iránt.

A pszichológiai kézikönyv szerint "a pedofilia szexuálisan motivált izgalom gyermekek iránt", a felnőttek nemi vágyának eltévelyedése. Olyan bűncselekmény, melyet a társadalom egyöntetűen elítél, s "abszolút gonosznak" tekint. Jellemző módon még a bűnözők, a rablók és a közönséges gyilkosok is kiközösítik a börtönökben a gyermekekkel fajtalankodókat.

Ismert olyan fogalom is, mely csupán a férfiaknak tulajdonítja ezt a betegséget és azt az ilyen hajlamú férfiak a pubertás kort még el nem érő kislányok iránti nemi vágyaként aposztrofálja.
Ennek oka többnyire az, hogy a pszichoszexuális fejlődésük egy bizonyos gyermekkori ponton rögzült, fixálódott. A felnőtt nők ezért vagy nem keltik fel az érdeklődésüket, vagy pedig kisebbrendűnek érzik magukat s nem mernek próbálkozni. A jelenség gyakran előfordul a dementia senilisben és a gyengeelméjűségben szenvedő betegek körében, de jelen van a homoszexuálisoknál is. Az ő esetükben azonban nem a fiatal kor, hanem az azonos nemiség vonzó inkább.

Dr. Veér András pszichiáter szerint a pedofilia olyan személyiségzavar, amely nem korlátozza a büntethetőséget, mivel az ebben a szexuális aberrációban szenvedők pontosan tudják, hogy törvénybe (évezredes erkölcsbe) ütköző dolgokat tesznek. A professzor szerint szinte lehetetlen megbecsülni, hogy hány érintett lehet, mert a pedofilok titkolják a problémájukat, így az esetek többségére nem derül fény. Az biztos, hogy a pedofiliával világszerte egyre többet foglalkoznak, ugyanakkor ez nem jelenti azt feltétlenül, hogy az elkövetők száma is nő.

Dr.Veér András úgy látja, az internet terjedése mindenképpen rossz hatással van azokra, akikben megvan ez a hajlam. Ugyanis lehet, hogy valaki korábban nem tudott róla, hogy ilyen hajlama van, de a világhálón látott képek felszínre hozzák a személyiségzavarát. Az is előfordulhat, hogy valaki pontosan tudott erről az aberrációjáról, de soha nem volt ilyen kapcsolata, az interneten látottak viszont felkorbácsolják az érzelmeit és keresni kezdi vágyainak kiélési lehetőségeit.
 
A szakember szerint, ha egy pedofil idejében felkeresi a pszichiátert, van esélye arra, hogy kilábaljon ebből a problémájából. Az esetek többségében azonban szinte lehetetlen segíteni, ugyanis az érintettek hosszú évekig rejtőzködnek, s mire lebuknak, vagy esetleg maguktól jelentkeznek, már teljesen beépül a személyiségükbe és ez már pszichiátriai probléma.

Egyes pszichiáterek vallják, hogy a pedofilia csakúgy, mint a homoszexualitás egy irreverzibilis (visszafordíthatlan) folyamat, magyarán szólva gyógyíthatatlan.
Ismerünk olyan véleményt is, amely csak a vágy szintjén elemzi a jelenséget. Azt mondja, hogy nagyon sok férfiban él ilyen vágy, melyek elfojtottak, vagy csak a fantáziában élik meg azokat. Ez a vágy csak igen ritkán realizálódik, amikor is eléri a bűncselekmény szintjét és akkor már mindenképpen a büntetőjog hatálya alá tartozik. A vágyakban, fantáziákban, pornófilmekben sok mindent ki lehet élni úgy, hogy emellett normál heteroszexuális életet él az ember. Az viszont vitatott, hogy a például interneten közzétett pedofil tartalmú pornóanyagok pozitív vagy negatív hatásúak-e. A fiataloknál káros rögzülést okozhat és valószínűleg ez vonatkozik a felnőttekre is.

Összegezve: A pedofilia a serdületlen (a nemi változások előtt álló) gyermekek iránt érzett szexuális vonzalom, különböző hőfokú szexuális vágy, melynek hátterében a személyiség és a pszichoszexuális fejlődés zavara keresendő. Értékelhető olyan mérvű személyiségzavarként is, amely még nem korlátozza az elkövető büntethetőségét.

Az áldozat azonban minden esetben olyan serdületlen gyermek lehet csak, akinél a külső nemi jellegek nem alakultak ki, a testi változások még nem indultak be, a fanszőrzet nem jelent meg, így - figyelembe véve a generális testi érést - jellemzően 12 év alatti személy.

Természetesen több jogszabály, így a gyermekek jogairól szóló törvény és a büntető törvénykönyv is védi a gyermek egészséges testi, érzelmi, szellemi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdeket, a nemi szabadságot, ebből adódóan a pedofiliának büntetőjogi vetülete is van.

Az ilyen korú sértettekkel - akár beleegyezésével, akár erőszakkal - folytatott nemi kapcsolat a büntetőjog hatálya alá tartozik. A 12. életévét be nem töltött személy akaratnyilvánításra, védekezésre képtelen állapotú személy, és az egyes törvényi tényállásoknál ez minősítő körülményként jelentkezik.

A sértett azonban nem feltétlenül 12 év alatti személy, hiszen az egyének eltérő nemi érése megváltoztathatja ezt, nem beszélve a súlyos fogyatékkal élőkről. Másfelől vannak korán érő gyermekek, elsődlegesen a lányok között. Tehát további konjunktív feltétel a 12 év alatti életkor mellett az egyén serdületlensége. Így azonban egyre távolabb kerülünk a büntetőjogi behatárolhatóságtól.

A vizsgálat iránya nemcsak büntetőjogi kategória, hanem egyfajta definíció megalkotása is volt. A számba vehető magatartások kiemelt súlyú bűncselekmények és megannyi sajátossággal bírnak. Ebből adódóan az ellene való fellépés is különleges eljárást, kezelést igényel.

A jelenség alaposabb megismeréséhez az általában rendelkezésre állónál több információra volt szükség. Első lépésként a jelenség elterjedtségének, társadalomra való veszélyességének mértéke kíván említést, majd a cselekmények megvalósulásának színterei, az elkövetési módozatok, az elkövetést megkönnyítő körülmények, az áldozati és elkövetői magatartások, azok kiváltó okai, stb, következnek.

Fontosnak tartottam megismerni az alkalmazható kriminál-metodikai és taktikai repertoárt, hiszen a nehezen bizonyítható bűncselekmények körével állunk szemben. Sok eljárás azért nem végződik ítélettel, mert nem sikerül pontosan felderíteni a tényállást, egyértelmű bizonyítási eszközöket felvonultatni.

Célszerűnek ígérkezett megtalálni a büntetőeljárás buktatóit. Külön figyelmet fordítottam a szakértői munkára. A megfelelő képzettséggel, tapasztalattal rendelkező szakértők kirendelése, helyes kérdések feltevése, arra lelkiismeretes, a szakma szabályainak adekvát vélemény előterjesztése nagyban hozzájárulhat az eljárás sikeréhez.

Az eljárás megindítása mellett kiemelt jelentőséggel bír a gyermekvédelmi feladatok párhuzamos alkalmazása is. Azonban az eljáró rendőri szerv gyakran csak az eljárás lezárásával vonta be a gyermekvédelmi hatóságokat, intézményeket, melyek munkájának hatékonysága ebben az időben már erősen megkérdőjelezhető volt.
 
Magyarországon a pedofilia témakörében nagyon elenyésző kutató munka lelhető fel. A tanulmány kifejezett célja, hogy a jelenség összetevőinek boncolgatásával törekedjen a társadalomra veszélyt jelentő magatartás komplex bűnmegelőzési eszközrendszerének meghatározására is.


A kutatás alapjai

A kiindulás irányainak meghatározásában segítségemre voltak Dr. Herczog Mária és Dr. Virág György az Országos Kriminológiai Intézet munkatársai. Hasznos tanácsaik, ötleteik hozzájárultak ahhoz, hogy a felmérés kellően célirányos legyen és több szempontból is (szociológiai, kriminológiai, kriminalisztikai) vizsgálja a kutatás tárgyát.

A felmérés módszere a 2000-2003 év között gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozati anyagainak tételes átvizsgálása volt. A Legfőbb Ügyészség a bűnügyi számok alapján készített listát a büntetőeljárásokról, melyek közül 333 darab büntetőeljárás volt értékelhető. Ezek az iratok képezték a vizsgálat alapját. Az adatgyűjtés minden irat tételes és tematikus áttekintésén alapult. Az adatfelvételek előre kidolgozott adatlapokon történtek. (1. számú melléklet)

Az alaposabb adatfelvételt hátráltatta az a tény, hogy 48 alakalommal csak vádiratból, illetőleg nagyon hiányos ügyiratból dolgozhattam.

Ezek figyelembe vételével az alábbi tényeket állapítottam meg:

A vizsgálat szempontjából számításba vehető büntető anyagi jog tényállások a következők:
(a jelenleg hatályos büntetőjogi tényállások figyelembevételével)
 
Tiltott pornográf felvétellel visszaélés
Erőszakos közösülés
Szemérem elleni erőszak
Megrontás
Vérfertőzés
Szeméremsértés
Kiskorú veszélyeztetése – mint generális tényállás


Bűncselekmények száma: 357 darab


(Egy büntetőeljárás során felderített több bűncselekmény közül csupán a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket értékeltem. Más bűncselekmények, mint pl. testi sértés, kiskorú veszélyeztetése, zsarolás stb. nem szerepelnek a listán. Mindemellett egy eljárás során több nemi erkölcs elleni bűncselekményben is folytattak nyomozást, ezért a bűncselekmények száma következésképp magasabb az eljárásokénál. Egy esetben a sértettet megerőszakoló személy a bűncselekmény leplezése érdekében emberölést is elkövetett.)

   -    Tiltott pornográf felvétellel visszaélés: 7 db
         (felvételek, képek készítése 6 db
         terjesztés 1 db)
Erőszakos közösülés: 65 db
12. évét be nem töltött személy: 38 db
12 évét be nem töltött, az elkövető nevelése, felügyelete, stb.: 26 db
12 évét be nem töltött személlyel többen: 1 db
Szemérem elleni erőszak: 224 db
Alapeset: 10 db
12 évét be nem töltött személy: 144 db
12 évét be nem töltött az elköv., nev., felügy. stb.: 70 db
Megrontás: 54 db
Rábírással: 46 db
Elköv. a sértett hozzátart. nev. stb.: 7 db
         Rábírás mással közösülésre stb.: 1 db
Szeméremsértés: 6 db
Vérfertőzés: 1 db

 Σ 357 db

Vizsgáltam azokat az eseteket, amelyek a pedofilia témakörébe kerülhetnek. E szerint: 133 esetet találtam, ahol a sértettnél (ügyiratból megállapíthatóan, vagy abból következtetve) a nemi jellegzetességek még nem fejlődtek ki, és az elkövető elsősorban ilyen irányú nemi vágyait kívánta cselekményével kielégíteni.
Ezen esetek között 50 esetben a családon belüliség is kimutatható volt. Hét olyan esettel is találkoztam, melyek a homoszexualitás körébe sorolhatók.


Eljárások adatai


Az eljárást az esetek többségében a sértett szülője (másik szülő), törvényes képviselője kezdeményezte. Ebbe a körbe soroltam azokat az eseteket, amikor formailag ugyan a kiskorú sértett tett feljelentés, de a szülővel együtt.

Eljárás kezdeményezése: 333 eset
szülő: 245 eset
hatóság: 49 eset
(gyámhatóság, jegyző: 29 eset, rendőrség: 20 eset)
gyermekvédelmi intézmény: 10 eset
iskola: 10 eset
orvos: 8 eset
egyéb hozzátartozó: 8 eset
szomszéd: 1 eset
névtelen bejelentő: 2 eset


Kivel szemben indították?  Σ 333 eset
Ismert elkövetővel szemben: 304 eset
Ismeretlen elkövető, de később felderítették: 9 eset
Ismeretlen elkövető, és az is maradt: 8 eset


A számok jól mutatják, hogy az esetek nagy hányadában (91,3%) a bűncselekmény felfedezésének időpontjában ismert elkövetővel találkozhattunk, ami a bűncselekmény veszélyességét is jelenti, hiszen - amiről majd később bővebben szó lesz - a támadások a sértett közvetlen közeléből érkeznek.

Alkalmazott kényszerintézkedések: Σ 333 eset
csak őrizet: 11 esetben
előzetes letartóztatás: 150 esetben
(ebből átváltoztatva lakhelyelhagyási tilalomra 4 eset,
 büntetés-végrehajtási intézetben: 2 eset)
lakhelyelhagyási tilalom: 2 esetben
ideiglenes kényszergyógykezelés: 1 esetben
nem alkalmaztak: 169 esetben

Kényszerintézkedések több ízben elmaradtak – bár az elkövetett cselekmény súlya indokolta volna – a kiskorú, illetve az idősebb, vagy kóros elmeállapotban lévő elkövetőkkel szemben. Ide sorolhatók még a megrontást elkövetők is, ahol erőszak nem történt és a fogva tartást nem találták indokoltnak.
Az alkalmazott kényszerintézkedések a családon belüli elkövetés miatt - elkövetők távoltartása, újabb bűncselekmények elkövetése, fenyegetés, erőszak, befolyásolás, stb. – miatt jogosak voltak, ám néhány ügyben pontosan ezek a feltételek miatt érthetetlenül elmaradtak!
 
Eljárás időtartama: Σ 333 eset

Az eljárást befejezték (vádirat, vádindítvány, megszüntetés):
1 hónapon belül: 30 esetben
2 hónapon belül: 74 esetben
3 hónapon belül: 57 esetben
4 hónapon belül: 49 esetben
5 hónapon belül: 31 esetben
6 hónapon belül: 29 esetben
ennél hosszabb időn túl: 63 esetben

Az adatok csak a rendőrség által folytatott nyomozásra vonatkoznak, az ügyészségi és a bírói eljárás tartamát nem vizsgáltam. Jellemző, hogy az eljárásokat féléven belül befejezik és csak 19 %-ban tartott tovább a nyomozati szakasz, ami beleillik abba a koncepcióba, hogy az eljárásokat soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. Az eljárások elhúzódását csupán az indokolatlanul hosszúra nyúlt szakértői vizsgálatok, esetleges pótnyomozások okozták.
Egyszer azonban az eljárás azért tartott tovább az indokoltnál, mert az elkövető hatósági engedéllyel külföldre távozott.

A sértettet hányszor hallgatták ki? Σ 333 eset
(a pszichológusi meghallgatás is benne van!)

Egyszer sem (!!): 14 eset
Egyszer: 87 eset
Kétszer: 124 eset
Háromszor: 40 eset
Többször: 27 eset (!!!)
Nincs adat: 41 eset

Voltak olyan eljárások is, ahol a gyermekkorú sértettet 6-7 alkalommal is meghallgatták! A gyermekeknek a sérelmükre elkövetett bűncselekmények okozta sérülésekből minél előbb ki kell lábalniuk, hiszen ennek elhúzódása veszélyezteti a teljes felépülés lehetőségét. Ez húzza alá annak szükségességét, hogy a bűncselekmény elkövetése után – amennyiben ez indokolt és megkerülhetetlen – sor kerüljön meghallgatásukra, pszichológusi vizsgálatukra. Csak kivételes esetben engedélyezhető ismételt meghallgatás, vizsgálat, mivel megnő a másodlagos viktimizáció veszélye. Ennek tükrében a fenti adatokból az állapítható meg, hogy az esetek 20%-ában a kívánatosnál többször hallgatták ki a sértettet.  

Több alkalommal is azzal találkoztam, hogy a gyermekkorú – pedig nem volt egyértelműen bizonyítható – és a megrontást elkövető személyt nem hallgatták ki! Sőt, még kísérletet sem tettek arra, hogy egy állítással szemben más bizonyítékot is beszerezzenek.

Eljárás befejezése: Σ 333 eset

Vádemelési javaslat (vádindítvány): 258 esetben
Eredménytelenség: 75 esetben
Megtagadás (feljelentés elutasítása): 4 esetben
Megszüntetés: 71 esetben
1)Nem bűncselekmény: 3 esetben
2)Nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése: 1 esetben
3)Nem állapítható meg, hogy a gyanúsított követte el (biz.hiány): 7 esetben
4)Elkövető kiléte nem állapítható meg: 17 esetben
5)Tévedés: 3 esetben
6)Gyermekkor: 22 esetben
7)Magánindítvány hiánya: 8 esetben
8)Elkövető halála: 6 esetben
9)Kóros elmeállapot: 2 esetben
10)Elévülés: 2 esetben
Felfüggesztés: elkövető egészségi állapota miatt (majd vádemelés)
(ez az adat szerepel a vádemelések között)

Az „eredménytelenség” címszó alatt kerültek nyilvántartásba azok az esetek is, amikor valószínűsíthetően nem történt bűncselekményt, így azok nem minden esetben jelzik a nyomozás sikertelenségét.
Az új Be. terminusai miatt keveredtek a befejezés indokai, azonban azokat egy helyen, annak valódi tartalmának értelmezésével együtt értékelve vettem számításba.

Több esetben tártam fel azt a hibát, amikor az elkövető gyermekkorú volt, ezért megtagadták (illetve elutasították a feljelentést) a nyomozást! Néhány ügyiratból az sugárzik, hogy a sértetteket betanították és nem valós, élményszerű történetet adtak elő, azért felmerülhet a gyanú, hogy ezek az esetek meg sem történtek. Néha egy állítás és annak tagadása mellett semmi más bizonyíték nem szerepelt, mégis vádat emeltek. Az egyik ügyben az ügyészségen a gyanúsítottal szemben megszüntették az eljárást, aki ezután hamis vád miatt eljárást kezdeményezett. Egy másik ügyben szintén megszüntették a nyomozást, pedig a beszerzett adatok egyértelműen a gyanúsított ellen szóltak. Senki nem kifogásolta a határozatot.

Az eljárások kb. 10-15 %-ában az elkövető a sértettet, vagy annak törvényes képviselőjét megkísérelte befolyásolni, hogy vonja vissza a feljelentését, vagy vallomását, azonban közvádas bűncselekmény lévén az eljáró hatóság vádemelési javaslattal élt.

A megvizsgált ügyiratok között nyolc esetben pótnyomozás és 3 esetben nyomozás kiegészítés iránti ügyészi utasítással találkoztam. (feltehető azonban, hogy a hiányos másolati ügyiratok miatt erre több esetben is sor került)

Az eljárások szinte kivétel nélkül fokozott ügyészi felügyelet mellett folytak, melyet az elkövetett cselekmény súlyossága, a sértettek személye, illetőleg az alkalmazott kényszerintézkedések indokoltak.

Beszerzett bizonyítékok:

Összességében elmondható, hogy az eljárások során kevés bizonyítékot szereztek be a gyanú igazolására, a vád alátámasztására. Ennek oka lehet egyfelől az is, hogy egyszerű megítélésű ügyek voltak és szinte minden esetben ismert elkövetők ellen folytak a nyomozások. Azonban az elkövetők nagy többsége tagadott, esetleg csak többszöri kihallgatása után ismert el cselekményéből részleteket. Másfelől ezek az ügyek a nehezen bizonyítható cselekmények közé tartoznak. A családon belüliség, az elkövető és a sértett közeli kapcsolata, az alkalmazott erőszak, fenyegetés, egyéb ráhatások, stb. szinte ellehetetlenítik a cselekmények pontos felderítését.
Ezért kiemelt fontosságú, hogy az egyébként igen súlyos bűncselekmények kellő mértékben, több oldalról is bizonyítottak legyenek, hiszen az elkövető részleges beismerő vallomása és a tanúk (néha csak a sértett) nyilatkozata bármikor vissza-, és kétségbe vonható. Ez ellen leginkább az objektív bizonyítékok nyújthatnak garanciát. (pl. kívülálló tanú, szemtanú, tárgyi bizonyítékok stb.)

Leginkább a tanú és terhelt kihallgatása, valamint a szakértői vélemények beszerzésében merült ki a bizonyítás, melyeket jól mutatnak az alábbi számok!

Tanú- (sértett)kihallgatás: 330 esetben (három esetben tehát még erre sem került sor!)
Terhelt kihallgatása: 298 esetben
Szakértői vélemény: 269 esetben
(egy eljárás során beszerzett több szakértői véleményt egyszer vettem figyelembe)
Házkutatás: 36 esetben
Szemle: 70 esetben
Szembesítés: 57 esetben
Felismerésre bemutatás: 20 esetben
Bizonyítási kísérlet, helyszínelés: 7 esetben
Tárgyi bizonyítási eszköz: 49 esetben
Poligráfos vizsgálat: 5 esetben
Grafikai rajz: 7 esetben
Elemállapot megfigyelése: 1 esetben
Nincs adat: 1 eljárásról
Nem folytattak eljárást 7 esetben

Sajnálatos tény, hogy a sértettekről nem minden esetben készült környezettanulmány, csakúgy, mint a kiskorú elkövetőkről. Ez az eljárások közel felében így van. Ugyanez a megállapítás igaz a pedagógusi véleményekre is. A külön vélemények beszerzése mellett többször tanúként is részletesen meghallgatták a tanárokat, melyek jól illeszkedtek a bizonyítási eljárásba.

A szembesítés problematikája visszatérően jelentkezett szinte az ország mindegyik régiójában. A szembesítésekre többségében úgy került sor, hogy annak némely feltétele hiányzott. Ilyenek voltak: a terhelt előzőleg nem nyilatkozott, vagy megtagadta a szembesítést, ugyanez a sértettre vonatkoztatva is. További feltétele a szembesítésnek, hogy annak alkalmazásától várható legyen eredmény. Az 57 szembesítésből csupán hét hozott eredményt és ezekben is tulajdonképpen a terhelt már előzőleg elismerte a terhére rótt cselekményt! Alkalmazása 87,7%.-ban eredménytelen maradt, ezért a későbbiekben a szembesítést jobban meg kell alapozni. Nem beszélve olyan súlyú problémákról, amikor egy 6 éves sértettnek újra találkozni kell az elkövetővel, vagy fel kell elevenítenie a történéseket. Ezek további viktimizációhoz vezetnek és - mint a fentiek mutatják – ráadásul el sem érik el a kívánt eredményt!

Szakértői vélemények

Az ügyiratok kb. 2/3-ban voltak szakértői vélemények, de mondhatjuk azt is, hogy 1/3-ban nem! Ezekben az ügyekben általában az elkövetők gyermekkora, valamint a megrontás -nem tagadott- tényállása miatt maradt el szakértő kirendelése. Fájó pont, hogy a sértettek pszichológiai, esetleg pszichiáteri vizsgálatai gyakran elmaradtak. Leginkább akkor, amikor megrontás miatt folyt az eljárás, erőszak nem történt, vagy ha az eljárás előreláthatólag megszüntetésre került. Ennek kifejezetten csak gazdasági indokai lehetnek.
Olyan esetek is akadtak, amikor azért maradt el mindennemű – az elkövető vizsgálata is – szakértés, mert a gyanúsított elismerte tettét és gyorsan vádemelésre került sor. Úgy gondolom, hogy az elkövetett cselekmények súlyát, a sértettben okozott traumát a szakértői vizsgálatok hivatottak megállapítani, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bíróság képes legyen a cselekményt veszélyességének megfelelően értékelni és ennek figyelembevételével meghozni ítéletét.
Természetesen mindenre kiterjedő vizsgálói és szakértői tevékenységgel is találkoztam. Az elkövetők pszichiáteri, elmeorvosi vizsgálata az esetek többségében megtörtént, néha ez párosult pszichológusi vizsgálattal is.
A sértetteknél ritkán ugyan, de előfordult, hogy a pszichológusi vizsgálatot követte egy pszichiáteri elemzés is.

A jó vizsgálói munka alapeleme a precizitás, az alaposság, a tényállás teljes körű felderítése. Ezért megvizsgáltam a szakértőnek fel tett kérdéseket is, és ezeket a célhoz kötöttség alapján értékeltem.
További fontos eleme a szakértői munkának, hogy azok a szakértők végezzék a vizsgálatokat, akik rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges végzettséggel, akkreditációval. Az alábbi adatok a sértettek pszichológusi szakvéleményeire vonatkoznak:

Szakértői vélemények:
Feldolgozva: 205 eset
Nem volt: 56 esetben
Nincs adat: 69 esetről

Szakértők végzettsége:
Igazságügyi szakpszichológus: 98
Klinikai szakpszichológus: 44
Gyermekpszichológus: 12
Egyéb pszichológus: 43
Eseti szakértő, szaktanácsadó: 8

Az egyéb szakértőkhöz soroltam a kriminál-pszichológust, a rendőr-főkapitányságokon működő pszichológust, esetleg más, pl. okleves pszichológust, akik pontos szakterülete nem ismert.

Kétségbe ejtő, hogy nyolc esetben szaktanácsadói szinten, elsődleges vélemény alapján folyt le az eljárás, melyet sem az ügyész, sem a bíró nem kifogásolt.

Szakértőnek feltett kérdések színvonala, tartalma is a vizsgálat górcsöve alá került. A kirendelő határozatban megfogalmazott kérdések között nagy ritkán találkoztam magas szintű, összeszedett, az egyes esethez célzottan illeszkedő kérdésekkel.
Összegezve 64 ügyiratban jó szintűnek, 144 esetben átlagosnak, a szokásos, sablonos kérdéseknek minősítettem azokat. 12 ízben kifejezetten gyenge kérdések kerültek a határozatba.

Néhány ügynél (amikor az elkövető töredelmesen bevallotta tettét) feleslegesnek ítélték a rendőri szervek a szakértő kirendelését. Szerencsére akadtak olyan szakértők is, akik a rendkívül átlagos, rutinból feltett kérdéseken túl terjeszkedve, mindenre kiterjedő véleményt terjesztettek elő. Egy jó szakértői vélemény „feljavíthatja” a vizsgáló gyenge munkáját, de ezekkel ritkán szembesülhettem.

Néha több szakértőt is kirendeltek, és voltak közöttük egymásnak ellentmondó vélemények is, amit a későbbiekben fel kellett oldani. A több oldalról, nézetből körüljárt vizsgálatok hozzájárulhatnak az eset mélyebb felderítéséhez, azonban hosszadalmasabbá és költségigényesebbé teszik az eljárást.

Egy esetben a szülők többszöri felszólítás ellenére sem voltak hajlandók elvinni sértett gyermeküket a szakértői vizsgálatra.

A szakértői vizsgálatok az esetek többségében megfeleltek rendeltetésüknek. Voltak azonban olyan vélemények, melyekben a szakértő nem tért ki minden kérdésre. Ezek különösen  azokban az esetekben hiányoztak, amikor a vizsgáló az elkövető esetleges nemi elferdülésére, abberációjára kérdezett rá.

A vizsgálatok során a szakértők nem fordítottak gondot arra a tényre, hogy a sértett gyermek egyáltalán az eljárás során kihallgatható-e. Összesen hét olyan ügyiratot leltem, amelyből hatszor nem ajánlotta a szakértő a gyermek meghallgatását és egyszer javasolta a szembesítés elkerülését.

Gondot jelentett az is, hogy néha a szakértői vizsgálatokra sokat kellett várni. A szerológusok például többször csak 150 napra vállalták a szakvéleményt, ami meghosszabbította az eljárást. A sértett pszichológusi vizsgálatára sem került sor a kirendelés után azonnal és néha még a kijelölt időpontot is elnapolták. Csupán az eljárások mintegy 1/3-nál születtek meg gyorsan (az elvárt rendben) a szakvélemények.






Az elkövetés (cselekmény) adatai:

 
Az elkövetés ideje:
A kutatásra felkészülés idején úgy gondoltam, hogy ennek az ismérvnek nagyobb jelentősége lesz és jelentős következtetések levonását alapozhatja meg. A vizsgálat alatt azonban ennek ellenkezője igazolódott. A bűncselekmények jellemzően 2001-2003 között történtek, illetőleg ebben az időben folytak az eljárások.
Ezen felül megállapítható volt, hogy a cselekmények tömege – különösen a családon belüli elkövetés – folyamat jellegű, sokszor éveken keresztül tartott, így pontos elkövetési időt behatárolni nem lehetett.

Az elkövetés pontosabb időmeghatározásánál a kijelölt napszakokat sem sikerült tipizálni. Az egyes cselekmények konkrét elkövetési ideje folyamatosságuknál fogva nem volt egyértelműsíthető. Az utcán, közterületen elkövetett cselekmények jellemző időpontja a délutáni órák voltak, a családon belüli elkövetéseké pedig a délutáni, illetőleg az esti órák.  

Az elkövetés helye:
Ebben az elkövetési ismérvben nemcsak a tényleges helyszínt, hanem 106 esetben a település fajtáját is vizsgáltam.

Nagyváros: 57 eset (ebből 49 Budapest)
Város: 15 eset
Község 34 eset

Nagyvárosnál a megyei jogú városokat vettem számításba. Összességében elmondható, hogy községekben, kisfalvakban valamivel nagyobb az elkövetés, mint a városokban, melynek alapja valószínűleg Magyarország település-szerkezete. Mindenesetre városi dominancia ebben a bűncselekmény-kategóriában nem mutatható ki.

Ami a konkrét elkövetési helyeket illeti, azokról a következő kép alakult ki:
(sértett szemszögéből)
otthon: 134 eset
idegen lakás: 87 eset
közterület: 64 eset
lakáshoz tartozó egyéb helyiség: 17 eset
iskola: 10 eset
gyermekvédelmi intézmény: 10 eset
sportlétesítmény: 2 eset
egyéb: 9 eset

A lakáshoz tartozó egyéb helyiségnél szerepelt a kert, a lépcsőház, a lift, WC, más mellékhelyiségek stb.
Az egyebek közé soroltam a menedékházat, szállodát, közlekedési eszközt és fényképek terjesztésénél az internetet.





Elkövetési magatartás:
Az elkövetési magatartás, ahogyan megvalósul a törvényi tényállás, amiben testet ölt a cselekmény. Itt egy bűncselekmény kapcsán többféle magatartás is megállapítható, ezért az elkövetési magatartás száma jóval meghaladja a bűncselekmények számát.

Simogatás: 236 eset
Közösülés (kísérlet is): 124 eset
Fajtalankodás: 114 eset
Mutogatás: 15 eset
Fénykép készítés: 4 eset
Terjesztés: 1 eset
Egyéb: 1 eset (kukkolás önkielégítéssel)

A simogatás és fajtalankodás során a sértettet ért és a kényszerítés hatása alatt elkövetett cselekmények kerültek a listára.
Simogatásnál a sértett mellének, nemi szervének, fenekének, egyéb testrészének érintése szerepel, de ide vettem a puszilgatást is. Tekintettel arra, hogy más kategóriába nem illett, ezért szintén ide soroltam a nemi szervbe, végbélbe nyúlást is.

Fajtalankodásnál kerültek megállapításra az azonos neműek nemi kapcsolatai, valamint az orális és anális aktusok és a kézzel történő kielégítések.
Ehhez a kategóriához szervesen hozzátartoznak az elkövetési módszerek is, melyek igen „szerteágazóak” voltak.
 
Elkövetési módszer: Σ 333 eset
(a listára a cselekményre legjellemzőbbek kerültek)

Kényszerítés, fenyegetés: 88 eset
Erőszak alkalmazása: 84 eset
Sértett beleegyezése: 49 eset
Sértett-elkövető kapcsolata: 50 eset
Védekezésre képtelen állapot: 28 eset
Megtévesztés: 23 eset
Egyéb: 9 eset
Nem állapítható meg: 2 eset

A kényszerítés és fenyegetés alkalmazása a megfélemlítésen és zsaroláson keresztül valósult meg:
Öléssel, veréssel fenyegetés, esetleg kis testvért, anyát
Késsel, fegyverrel fenyegetés
„Ha kitudódik, úgyis megvernek!”
„Nem fognak neked hinni!”
játéktól, barátoktól, tévézéstől eltiltás
bezárás, nem mehet el otthonról
beadja intézetbe
„Ha szeretsz, nem mondod el!”
„Nem szabad elmondani, mert nagy baj lesz belőle!”
„Addig nem mehetsz játszani, amíg nem teszed meg!”
„Ha nem teszed meg, soha nem játszom veled!”

Az erőszak megnyilvánulásai között az alábbiakat adom közre:
verés, pofon, (esetleg eszközzel) hajtépés
lefogás, falhoz szorítás, földre teperés
bokorba behúzás, cibálás
kéz és fej leszorítása
fej és kéz az elkövető nemi szervéhez húzása, rászorítása
a helyszínről való távozás megakadályozása, helyiségbe zárás
ruha letépése
hátulról lefogás (útonállásszerűen)

A családban megnyilvánuló erőszak (még ha más családtag ellen irányult is) kihatással volt a sértettekre, többször ezért nem mertek ellenkezni. Tulajdonképpen a gyermekkorú sértettek vonatkozásában az általa nem kívánt cselekményeknél az erőszak valamilyen szintjét mindig meg lehet állapítani.

Sértett beleegyezésével leginkább a megrontások vonatkozásában találkoztam. Voltak azonban olyan esetek is, ahol a sértett azért egyezett bele a cselekménybe, mert pénzt, ajándékot kapott érte. Ebbe a kategóriába a tizennegyedik életévük közvetlen közelében lévő személyek kerültek. A sértett is akarta a nemi kapcsolatot, sőt némely esetben már hosszabb időn keresztül folytatták azt. A roma lakosságnál elfogadott a gyermekek informális házassága, együttélése, amelybe beletartozik a nemi érintkezés is. Az esetek nagy számában ilyen okkal szembesültem.

Védekezésre képtelen állapot meghatározásánál a 12. életévét be nem töltött sértettek esetében minden alkalommal ezt kellett volna megállapítani, legalábbis büntetőjogi oldalról. Ebbe a kategóriában a nagyon fiatal, néhány éves sértettek és az alvó, erősen értelmi fogyatékos, illetve leitatott sértettek kerültek. Az itt felsorolt esetek több, mint felénél alvó sértett szerepel.

A megtévesztés is sok helyen jelen volt, hiszen egy gyermeket felnőtt által nem nehéz megtéveszteni, hiszen bízik benne, elhiszi azokat, amelyeket a felnőtt állít. E helyen az alábbi magatartások szerepelnek:
elhívja játszani, kártyatrükköket mutat
behívja magához, hogy csokit ad
elhívja cseresznyét, barackot szedni, kutyát, macskát simogatni, kisbocit megnézni stb.
tanára, anyja akar vele beszélni és ő majd elkíséri
játszanak bújócskát
segítsen megkeresni az elveszett sálat, macskát
jósol a tenyeréből
megmutatja, hogyan kell szájból-szájba lélegeztetni
„Nem fog fájni, mit vagy úgy oda!”
„Játszunk orvost!”
„Megmutatom, hogyan csinálják a felnőttek!”
„Mutasd meg, hogy nem vagy szégyellős!”
9 éves lánynak mondta, hogy „szexizzünk”, aki azt hitte, csak le kell vetkőzni
„Azért kell a pénzt, hogy jól éljünk és ajándékokat vehessek neked!” –mondta az anya, videófelvételeket, fényképeket készített a lányáról

A sértett-elkövető kapcsolata is az esetek többségében megállapítható volt, mint bűncselekmény létrejöttét megkönnyítő tényező. Ide azokat soroltam, amikor erőszak, fenyegetés nem történt és a sértett azért nem mert ellenkezni, mert szülőjével, mostohaszülővel, nagyszülővel, testvérrel, tanárával került kapcsolatba.

Az egyebek között szerepel a mutogatás, buszon lévő tömeg kihasználása, fénykép terjesztése, stb.

Az elkövetés során több esetben figyeltem fel arra, hogy szexfilmeket, szexújságokat mutatnak a sértetteknek, így keltve fel kíváncsiságukat. Ezek után néhány „pózt” kipróbálnak. Elkövetői oldalon is találkoztam olyan esetekkel, amikor a fiatalkorú elkövető szerette volna kipróbálni a pornográf termékekben látottakat, illetve az ilyen tartalmú újság, film keltette fel nemi vágyát.

Nomen est ómen! Az egyik 6 éves sértett lány keresztneve: LOLITA! Az elkövető az apja volt, talán már a nevének kiválasztása sem lehetett véletlen!


Bűncselekmény létrejöttét könnyítő okok:
Az egyik legáltalánosabb elősegítő tényező, melyre fentebb már utaltam, a sértett és elkövető közeli kapcsolata, bensőséges, bizalmi viszonya. Második helyen említem a sértett beleegyezését, amely szintén jelentős szerepet töltött be a bűncselekmény kialakulásában. Egyes eseteknél több jellemzőt is figyelembe vettem és a pontosabb nyomozati munka mellett sokkal szélesebb spektrumban lehetett volna vizsgálni e témát. A könnyítő okokat az alábbi kategóriákba csoportosítottam:

erőszak jelenléte a családban: 50 eset
kiszolgáltatottság: 102 eset
szexuális vágy kiélése: 157 eset
agresszivitás: 24 eset
alkohol jelenléte a családban 43 eset
családi környezet zártsága: 7 eset
kóros elmeállapot: 4 eset
társadalomra veszélyesség fel nem ismerése: 4 eset
elkövető munkaköre: 5 eset

Sajnos, hogy a nyomozás anyagaiban viszonylag kevés utalás történik erre a cseppet sem elhanyagolható tényre. Bűnmegelőzési szempontból kiemelkedő jelentősége van, nem beszélve a felderítés érdekeiről, hiszen a kiváltó okok ismerete nagyban hozzájárulhat a cselekmény lokalizálásához. Nagy szerepe van az eset súlyosságának megítélésében, és erre alapozva a büntetőjogi felelősség megállapításában, a majdani ítélet kialakításában is.

50 bűncselekmény kapcsán lehetett fény deríteni arra a tényre, hogy a családban erőszak uralkodik. Ezek általában a család több tagja ellen irányulnak, csak ritkán egyedül a sértett ellen. Az elkövetés általában folyamat jellegű volt. Sokszor huzamosabb testi erőszak jelenléte előzte meg a konkrét nemi bűncselekmény megtörténtét. Néhány esetben a családban jelenlévő (feleséget, élettársat érő) erőszakos cselekmények a felnövő leánygyermek ellen fordultak. Az eljárások tanulmányozása kapcsán meggyőződéssé érett az, hogy a családban történt nemi bűncselekmények mellett mindenesetben jelen volt más típusú erőszak, csak arra a hatóságok már kevesebb figyelmet fordítottak. Ez többek között azért lett volna fontos, mert más elkövetési magatartásokat, törvényi tényállásokat, büntetőjogi felelősséget lehetett volna a meglévők mellett megállapítani.

A kiszolgáltatottság szintén általános, de itt konkrétan nevesített ok. Önmagában az a tény, hogy gyermek az áldozat, megalapozza ezt a kategóriát. Ide azokat az eseteket vettem, amelyekben erőszak nem történt, a bűncselekmény azért történhetett meg, mert a sértett az elkövetőtől függelmi viszonyban volt, illetve nem volt esélye tiltakozni, ellenkezni.

Szexuális vágy kiélése csoportba is beletartozhat szinte minden nemi erkölcs elleni bűncselekmény, de ezt az okot csak ott vettem figyelembe, ahol kifejezetten ilyen indítékkal történtek a cselekmények. Így többek között a megrontás és a sértett „provokáló magatartása” tartozott ide. Ez utóbbi kategória kicsit idegennek tűnhet a gyermekkorú sértettek között, de mintegy tíz esetben a sértett korához képest átlag feletti szexuális érdeklődést tanúsított, mellyel hozzájárult ahhoz, hogy a deliktum létrejöjjön, illetőleg olyan esetek is voltak, amikor a sértett kérte meg erre az elkövetőt. Ilyen cselekmények 12 év alatti sértett esetében nem történtek.

Az agresszivitásból adódó bűnelkövetések száma viszonylag alacsony, bár az erőszakkal történő elkövetés ezzel parallel. Ide azokat gyűjtöttem össze, amikor az elkövető cselekménye agresszivitásából, brutalitásából, erő fitogtatásából, hatalom vágyából táplálkozott.

Az alkohol tényleges jelenléte megítélésem szerint nagyobb hányadot képez a feltárt eseteknél, viszont csak ott vehettem számításba, ahol erre konkrét utalás volt. Sok esetben az alkoholt fogyasztó elkövető bódult, magáról megfeledkező, nem tudó állapotban követte el cselekményét.

A családi környezet zártsága kapcsán meg kívánom jegyezni, hogy a prűd nevelés, vagy éppen a szexuális nevelés elhanyagolása, valamint a család szűkebb társadalmi környezetéből való kirekesztődése is veszély lehet. Az ilyen körülmények között nevelkedett sértettek nem tartottak baráti kapcsolatokat, a külvilággal való érintkezés csupán az iskolát jelentette. A gyermekek még a szomszédba sem mehettek át, vásárolni is a szülők jártak. A bigott vallásos nevelés is ebbe a körbe tartozik. Ezek a gyermekek leginkább a tudatlanság, a kommunikáció hiánya miatt váltak áldozatokká.

Az egyéb kategóriákba foglaltam össze a média veszélyeit, a gyermekek „játszadozásait”, a túlzott bizalmat és kíváncsiságot, a pénz és ajándékok felajánlását stb.

Nyolc esetben otthonról, nevelőintézetből történő szökés előzte meg a bűncselekményt. A bandákba verődés, új barátok megismerése, a lakhatás biztosítása, illetve a tiltott baráthoz való szökés során történtek meg a bűncselekmények.

Bűncselekmény felfedezését gátló tényezők Σ 333 eset
A látencia körülírásához feltétlenül szükségesek azok az információk, melyek megmagyarázzák annak létezését, esetleg behatárolják elterjedtségét. Ilyen szempontok nem szerepelnek a büntetőeljárásokban, a nyomozási iratok felében nem is találtam rá utalásokat. Néhány egyértelmű eset (pl. eljárás megindítása) mellett azokat a történeti tényállásokból lehetett kikövetkeztetni. Eszerint:

erőszak, fenyegetés alkalmazása: 84 eset
erőszak nélkül kérte, hogy ne szóljon róla senkinek: 13 eset
nem bízott abban, hogy segítséget kap: 11 eset
másik szülő kötelességszegése: 27 eset
sértett akarta (beleegyezett, falazott): 16 eset
ígéretek: 8 eset
környezet közömbössége: 4 eset
eljáró hatóság: 1 eset
nem állapítható meg: 124 eset
nem volt: 45 eset

Az erőszak, fenyegetés, megfélemlítés az ilyen jellegű cselekmény „paravánja”. A legtöbb bűncselekmény azért marad titokban, mert az elkövető állandó rettegésben tartja áldozatát, veri, zsarolja őt, aki félelmében, tartva a retorziótól nem kért segítség, sok esetben az érkező segítő kezet is elutasítja.

Ennek egyik változata, amikor az elkövető kisebb megbánást tanúsítva kéri, sokszor könyörög a sértettnek, hogy ne szóljon senkinek róla, mert „nagy baj lesz belőle!” Az elkövető a sértettel való kapcsolatára, a megbocsátására építi taktikáját, mely sok esetben működik is. Érdekes, hogy ezek a gátló tényezők a folyamatos elkövetéseknél is jelen voltak. A „Legyen a mi titkunk!”, vagy „Ígérem többet nem teszek ilyet!” szólamok mindennaposak és csak a következő esetig érvényesek. A sértett bízik abban, hogy az elkövető betartja a szavát, bízik a cselekmények abbamaradásában, de az esetek túlnyomó többségében alaptalanul. Ennek a veszélyessége csak kis mértékben múlja alul az előbbiét.

Szintén kapcsolódik a fentiekhez a következő csoport, amelyben a sértett nem bízik abban, hogy külső segítséggel javítani tud helyzetén. Ezt általában az elkövető erősíti benne. Itt jelen van a szégyen, a sértett bűntudata, az elkövetőtől való félelme, bár az nem alkalmazott vele szemben tényleges erőszakot.

Ide sorolhatók azok az esetek, amikor a sértett a másik szülőtől sem vár segítséget. Igaz, hogy nem is kért, de annak viselkedéséből azt a következtetést vonja le, hogy az úgyis reménytelen. Esetleg tart attól, hogy nem hiszi el azt, amit állít és őt éri ezért további atrocitás.

A másik szülő kötelességszegése szintén tipizálható. Egy családban történt elkövetés esetén ritka az, hogy arről a család többi tagja ne értesülne. A feltárt adatok azt mutatják, hogy a szintén abúzust elszenvedő szülő nem mer fellépni a bántalmazóval szemben, félt, tart tőle, így nem képes megvédeni gyermekét sem. Sok esetben kollaborál az elkövetővel, nyíltan elnézi annak tettét. Ezekben az esetekben mindig megállapítható a kiskorú veszélyeztetése és a másik szülő, illetve a gyermek nevelésért, felügyeletéért, gondozásáért felelős felnőtt felelőssége. A nyilvánosságra került esetek közel felében (12 alkalom) eljárást indítottak.

A sértett akarata alatt azt értem, hogy nem kívánta az elkövetővel szemben az eljárást, ami szintén a megrontás bűncselekményéhez kapcsolódott.

Az ígéretek viszont jelentősen megnövelték az elkövető esélyét az eljárás elkerülésére. Az ígéretek között találunk olyanokat, amelyek édességgel, ajándékokkal kecsegtettek, melyeket rendszerint meg is kaptak a sértettek. Néha pénzt ajánlott fel az elkövető arra, ha a sértett megteszi azt, amit kér, illetve nem árulja el tettét. Az egyik érdekes ígéret így szólt:” Csak most az egyszer fogom megtenni, soha többet, de most engedd!”

A környezet közömbössége ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a cselekmény látenciában maradjon. Volt eset, amikor az egész falu tudta az elkövetőről, hogy gyerekekkel ezt csinálja, még sem léptek fel ellene. (Megjegyzem, az eljáró szerv sem tett semmit azért, hogy a feljelentés tényállásán túl terjeszkedjen) A másik érthetetlen eset az volt, amikor a kislány a tanárnak szólt és kért segítséget, aki azt nem hitte el neki.
Ez az egyik olyan tényező, amely erősítésével harcolni lehetne a látencia ellen. A gyermek környezete sok információval rendelkezik, felvilágosítást kell folytatni irányukba, hogy a felnőttek vállaljanak nagyobb felelősséget a gyermekek biztonságáért és érezzék kötelességüknek azt, hogy jelentsék azokat.

Az előbb említett esetben az eljáró szerv nem tett meg mindent azért, hogy ezek a súlyos visszaélések napvilágra kerüljenek és az elkövető ne kerülhesse el a felelősségre vonást. A következő eset is megmagyarázhatatlan. Az eljárást megszüntették azért, mert kiderült, hogy a cselekményt nem a gyanúsított követte el, azonban az eljárást az ismeretlen tettes felderítésére nem folytatták tovább!!

Az akták felében vagy nem volt megállapítható ilyen jellegű ok, vagy pedig egyszerűen nem is létezett. Ezek abban az esetben történhettek, amikor feljelentés után azonnal elindult az eljárás.


ELKÖVETŐK


Mind bűnüldözési, mind pedig bűnmegelőzési szempontból kiemelt jelentősége van az elkövetői profil megalkotásának. Az esetek 97,6 %-ban vagy már ismert tettes ellen indult az eljárás, vagy pedig rövid időn belül ismertté vált (2,7%). Nem sikerült felderíteni az összes ügy 2,6%-át.

Ami igaz, az igaz! Az összes nem ismert elkövető ellen indult eljárásban (17 db) az elkövetők több, mint felét (52,9%) derítették fel.  Ezek az adatok azonban nem mutatják meg azokat az arányokat, amelyek a hatóság előtti ismertté válás konkrét tényei. Az elkövető és a sértett közötti ismertségi viszonyt figyelembe véve az ismert tettes ellen indított eljárások aránya elfogadható. A látencia nagyon magas, ezért annak csökkentése érdekében a bűnüldözési, de még inkább a bűnmegelőzési munkát kell fokozni. Ennek egyik lehetősége az elkövetők pontosabb megismerése.      

A 333 eljárásban összesen 372 fő elkövető szerepelt. Az elkövetők között csupán kilenc nőt találtunk (a kiskorúak között csak egyet), tehát az ismertté vált elkövetők 97,9%-a férfi!
Érdekésségként említem meg, hogy az egyik esetben a férfi elkövető gyesen volt, egy másik alkalommal pedig főállású apaként követte el bűncselekményét. Nem kevésbé érdekes az sem, hogy iker férfi elkövetőket is felderítettek.

Az elkövetők életkori megoszlása:

Kiskorúak:




Gyermekkorú: 45 fő                                          Fiatalkorú: 56 fő
10 év alatt: 6 fő                                                  14 éves: 6 fő
11 éves: 6 fő                                                       15 éves: 17 fő
12 éves: 8 fő                                                       16 éves: 15 fő
13 éves: 21 fő                                                     17 éves: 18 fő

A legfiatalabb elkövető csupán 8 éves volt. A kiskorúak között gyakori volt a többes elkövetés, amikor is a bűncselekményt legalább két tettes követte el. (gyermekkorúak-10, fiatalkorúak-7)

Felnőtt korúak:
18 - 24 éves: 49 fő
25 - 30 éves: 46 fő
31 - 40 éves: 80 fő
41 - 50 éves: 58 fő
51 - 60 éves: 18 fő
60 év feletti: 23 fő

A legidősebb elkövető 91 éves volt, de nyolcvanon túli tettes is több akadt.

Az elkövetők iskolai végzettsége a következőképpen alakult:
(a gyermekkorúak nem szerepelnek) Σ 288

analfabéta: 5 fő
6 általános és alatta: 13 fő
7 általános: 4 fő
8 általános: 121 fő
szakmunkás: 58 fő
érettségi: 15 fő
felsőfokú végzettség: 15 fő
nincs adat: 63 fő

Ezekből jól látható, hogy az elkövetők 84,4%-nak nincs magasabb végzettsége az általános iskolánál. Az elkövetők vizsgálatánál általában az aluliskolázott, alulszocializált férfiak voltak többségben. Nagyon magasnak ítélem a roma kisebbség szerepét az elkövetők és a sértettek között egyaránt.

A foglalkozás szerint megoszlás is alátámasztja az előbbi megállapításokat:

Foglalkozás nélküli: 80 fő
Alkalmi munkás: 62 fő
Segédmunkás: 4 fő
Szakképesítést igénylő munka: 38 fő
Vállalkozó: 4 fő
Közszolgálat: 1 fő
Nyugdíjas: 37 fő
Nincs adat: 56 fő
(1 fő gyes, 1 fő főállású apa)

Nincs állandó kereseti lehetősége 146 főnek! Otthon van, kocsmába jár, néha kisebb munkát elvégez. Nem tud mit kezdeni szabadidejével, a lakásban, vagy környékén tartózkodik. Napközben hosszabb időt is az áldozatokkal tud „legálisan” tölteni.   

Elkövető családi állapota:
 
Házas: 68 fő
Élettárs: 44 fő
Elvált: 37 fő
Özvegy: 7 fő
Egyedül álló: 68 fő
Nincs adat: 148 fő

A házas elkövetők leginkább saját, vagy nevelt gyermekeik ellen követik el bűncselekményeiket. A megkívánt szexuális élet hiánya, vagy kielégítetlensége is sok esetben vezetett - többek között alkoholos befolyásoltsággal társítva - bűncselekményhez.

Elkövető büntetett előélete:

Büntetlen: 142 fő
Büntetett: (egyszer) 27 fő
Többszörösen büntetett: 57 fő
Nemi erkölcs elleni bűncselekményért elítélt: 31 fő
Nincs adat: 115 elkövetőről.

Valamivel kevesebb, mint az elkövetők fele már követett el jogellenes cselekményt, bár az adatok hiányos volta miatt nem teljes ez a megállapítás. A pedofil bűncselekmények veszélyét növeli a büntetések hatástalansága. A pedofil nem gyógyul ki betegségéből, ezért a társadalomba való visszaengedése után újabb bűnelkövetés várható.

Elkövető elmebeli állapota:

Normális: 59 fő
Enyhe fokú szellemi elmaradottság: 42 fő
Közepes fokú -„-  : 15 fő
Súlyos fokú: -„- 2 fő    
Teljes mértékű: -„- 2 fő
Szexuális aberráció: 22 fő
Alkoholista: 51 fő
Kábítószer-fogyasztó: 6 fő
Időskori dementia: 5 fő
Nincs adat: 168 fő
      
Az eljárás során 6 elkövető halt meg, velük szemben büntethetőséget megszüntető ok miatt fejezték be az eljárást. (öngyilkosság, közlekedési baleset, betegség)

Érdekes következtetésekre adhat okot az is, ha megvizsgáljuk, hogy az elkövető az eljárás során tanúsított-e megbánást, egyáltalán elismerte-e tettét, felelősségét.

Tagadott: 121 fő
Tagadott, de később elismerte: 11 fő
Elismerte: 50 fő
Elismerte, de kevesebbet a valóságnál: 28 fő
Nem tartja bűncselekménynek: 1 fő
Nincs adat: 161 esetben

Néhány ok a tagadásra:
válnak, csak ráfogják
önmagában ráfogják
ő már öreg, nem is tudna ilyet tenni
van felesége, barátnője miért tenné
többen voltak, a másik tette
ő szereti a családját, nem tesz ilyet

Legtöbbjük a szemtanúk ellenére is kitartottak tagadása mellett, a szembesítések szinte mindegyike eredménytelen maradt. Voltak, akik később ugyan elismerték tetteiket, de azt nem úgy, nem olyan módon, vagy egyáltalán máshogyan tették. Volt, aki éhségsztrájkkal fenyegetett az egyértelmű bizonyítékokkal szemben. Egy esetben a tiszta elméjű felnőtt elkövető egyáltalán nem tartotta bűncselekménynek azt, hogy gyermekkorút megrontott. („Neki is meg kell ismerni az élet minden savát, borsát!”)

 
Elkövető a sértettnek:

A vizsgált deliktumok veszélyességének „mérőeszköze” lehet az, hogy az elkövető a sértettel milyen közeli viszonyban áll.  Csupán az esetek valamivel több, mint 12%-nál találtunk a sértett szempontjából idegen elkövetőket.

Szülője: 49  (apja 46, anyja 3)
Szülő élettársa: 41
Nagyszülő: 12 (nagyapa)
Testvér: 6
Mostoha- (fél-)testvér: 5
Egyéb hozzátartozója: 21
Barátja: 37 (megrontásnál „élettársa”)
Szomszédja: 38
Iskolatársa: 16
Intézeti társa: 5
Egyéb ismerőse: 75
Idegen: 45
nincs adat: 20


KISKORÚ ELKÖVETŐK


A kiskorú elkövetők a vizsgálat adatai alapján összesen 75 bűncselekményt követtek el! 45 gyermekkorú és 56 fiatalkorú elkövetőt regisztráltam. A 45 gyermekkorú személy összesen 28, míg az 56 fiatalkorú elkövető 47 bűncselekményt követett el. A gyermekkorúak között egy lány volt, a többi elkövető fiú! A fentiekből következik, hogy a deliktumok egy részét csoportosan követték el. A gyermekkorúak tíz, a fiatalkorúak kilenc esetben követték el legalább ketten a bűncselekményt. Az áldozatok között nem volt felnőtt korú személy. Gyermekkorúak kizárólag gyermekkorú sérelmére követtek el szexuális támadást!

Gyermekkorú elkövetők:
A 28 bűncselekménynek összesen 32 sértettje volt. Ebből 21 fő lány és 10 fiú. A fiú sértettek aránya 47,6%!

Az elkövetési magatartások az alábbi megoszlásban:
Fajtalankodás: 12 eset
Közösülés és annak kísérlet: 8 eset
Simogatás: 8 eset

Elkövető a sértettnek:
Barátja: 7 eset
Iskolatársa: 6 eset
Osztálytársa: 3 eset
Mostoha/féltestvére: 3 eset
Egyéb ismerőse: 3 eset
Szomszéd: 2 eset
Idegen: 2 eset
Intézeti társa: 1 eset
Unokatestvére: 1 eset
Kollégiumi társa: 1 eset

Fiatalkorú elkövetők:

A 47 darab bűncselekménynek összesen 57 sértettje volt. Ebből 46 lány és 11 fiú. Itt a fiú sértettek aránya 23,9%.

Elkövetési magatartások megoszlása:
Közösülés és kísérlete: 25 eset
Fajtalankodás: 17 eset
Simogatás: 8 eset

Elkövető a sértettnek:
Barátja: 10 eset
Szomszédja: 8 eset
Egyéb ismerőse: 8 eset
Intézeti társa: 5 eset
Mostoha/féltestvére: 4 eset
Idegen: 3 eset
Unokaöccse/húga: 2 eset
Alkalmi ismerőse: 1 eset
Élettársa: 1 eset
Egyéb rokona: 1 eset
Kollégiumi társa: 1 eset
Iskolatársa: 1 eset
Unokatestvére: 1 eset
Testvére: 1 eset

Mint láthatjuk némi eltérés észlelhető a két statisztika között. Először is a gyermekkorúak áldozatai között arányaiban még egyszer annyi fiú található, mint a fiatalkorúaknál! Ezek motiváló tényezői a nemi érdeklődés, társaik megalázása.
A fiatalkorúak legtöbbször közösültek, a gyermekek fajtalankodtak, melynek valószínűsíthetően biológiai okai vannak.

Az áldozatok között természetesen ismerősök a jellemzők, a gyermekek sértettjei között kettő, míg a fiatalkorúak vonatkozásában három idegen áldozat akadt.  Az ismerősök csoportját mindkét esetben a barátok vezetik. Az iskola, intézeti, kollégiumi társak nagy aránya figyelemreméltó. Magas a szomszédok sérelmére elkövetett deliktum a fiatalkorúaknál

(Az elkövetők által /legjellemzőbb/ elkövetett cselekmények rövid tényállásszerű felsorolása a 2. számú mellékletben található)

Családon belüliség

Az eddigiek azt bizonyítják, hogy a sértettek támadói leginkább közvetlen közelükben élnek, vagy az ismeretségi körükből kerülnek ki. A családon belül jelentkező erőszak társadalmi veszélyessége ismert és ez indított arra, hogy megvizsgáljam a gyermekeket otthonukban ért támadásokat.

Összesen 134 erőszak történt a kis sértettek otthonában. Valószínűleg jóval több olyan cselekményre derült fény, mely huzamosabb, éveken keresztül álló zaklatást, erőszakoskodást tárt fel. Egyértelmű utalás kb. 50 eljárás során volt kimutatható arra, hogy hosszabb időszakon keresztül folyt az abúzus. A családon belüli erőszak egyik jellemzője, hogy tulajdonképpen állapot bűncselekményről beszélhetünk, hiszen nem ritkán évekig nem válik ismertté a visszaélésszerű bűnelkövetés. Találkoztam olyan esettel, ahol a 12 éves áldozat már hat-hét éve szenvedett nevelőapjától. És ezek az esetek nem is voltak olyan ritkák!

A sértett-elkövető kapcsolata ebben a relációban a következőképpen alakult:

Szülője: 43 eset (két ízben az anyja)
Szülő élettársa, nevelőapa: 38 eset
Egyéb hozzátartozója: 17 eset
Egyéb ismerőse: 17 eset
Szomszédja: 5 eset
Barátja: 4 eset
Nagyszülője: 4 eset
Testvére: 3 eset
Mostohatestvére: 2 eset
Idegen: 1 eset

Az esetek valamivel több, mint 60 %-ában a támadó az apa, vagy nevelőapa, az anya élettársa, tehát a gyermekkel együtt lakó személy volt! A gyermek védtelen, kiszolgáltatott helyzetben van a családban, nem várhat segítséget, nem mer segítséget kérni, így inkább beletörődik, szótlanul, magába fordulva viseli sorsát. Viseli el azokat az abúzusokat, amelyek az alábbiakban nyilvánulnak meg:

Simogatás, csókolgatás, vagy erre kényszerítés: 60 esetben
Csupán kukkolás: 1 esetben
Közösülés, vagy annak kísérlete: 43 esetben
Fajtalankodás: 65 esetben
Fénykép felvételre kényszerítés: 1 esetben

(Természetesen itt is akadtak olyan esetek, melyek során több elkövetési magatartás is megvalósult, így azokat figyelembe vettem.)

A bűncselekmény létrejöttét megkönnyítő okok, körülmények hű képet festenek arról, hogy milyen közegben válnak áldozattá a gyermekek.
48 alkalommal egyértelműen kimutatható volt az erőszak valamilyen formájának jelenléte a családban. Az erőszak elviselhetetlen légkört teremt a családi életben és a család minden tagjára kiterjed. Beazonosíthatóan a gyermek anyja is az esetek nagy százalékában az erőszakoskodó férfi áldozata volt, mely megnehezítette a cselekmény elleni fellépést. Az anya nem mert, sokszor nem tudott a külvilággal olyan módon kommunikálni, hogy onnan kellő segítségben reménykedhessen.

Az esetek további nagy hányadában fellelhető volt a gyermek kiszolgáltatott helyzete. A 45 cselekmény során a gyermek az elkövetővel egyedül maradt a lakásban. Nem mert ellentmondani, tartott az azonnali megtorlástól. Más alkalmakkor a támadás indítása már agresszív, erőszakos fellépés volt, amely alapjaiban törte meg az áldozat ellenállását, reménytelen helyzetbe taszítva azt. Kiszolgáltatott helyzetben volt néhány gyermek, amikor a támadó álmában lepte meg.

Az alkohol gátlást oldó, vagy éppen agresszivitást fokozó hatása szintén az elkövetés felé sodorta az elkövetőket. Az összesen feltárt 37 körülmény majdnem a ténylegesen megállapított tényező egészét otthoni környezetben találtam. Ennek persze az is oka lehet, hogy hosszan tartó problémák után alakultak ki az otthoni elkövetések. Az alkohol közrejátszott az érzelmi kötelékek felbomlásában, az helyzet elmérgesedésében és odáig eszkalálódott, hogy megjelentek az erőszak egyes formái, melyek felbukkant a szexuális abúzus is.

 A szexuális vágy kiélését fentebb már taglaltam. A 22 alkalomban megrontások, a sértett beleegyezése találhatók egyfelől. Másik részről, azok az esetek kerültek ide, amikor egyértelműen a szexuális vágy kiélése volt az indíték, mely olyan szintű volt, amelyen az elkövető nem tudott uralkodni.

A családi közeg zártságára (7 eset) ugyan alig találtam utalásokat az eljárások során, mégis úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű nevelési mód, elzárkózás, vagy éppen a családtagok tiltása a barátoktól, ismerősöktől egyértelműen az erőszak melegágyává válhat, vagy éppen azt hivatott palástolni.

Négy esetben a sértett beleegyezése volt az elkövetés könnyítő ok, három esetben pedig a szülők éppen az elkövetőre bízták gyermekeiket!
Két-két esetben a gyermek szellemi fogyatékossága, vagy éppen megtéveszthetősége okozta a bűncselekményt, míg egy-egy esetben szülői kötelesség megszegése, illetve a cselekmény társadalomra veszélyességének fel nem ismerése idézte elő a deliktumot.
   
Az elkövetők kettő kivételével mindannyian férfiak voltak.

A cselekmények súlyosságát fokozza az elkövetés utáni állapot. A tett palástolása, az erőszak burjánzását, az agresszió továbbélését jelzi. A felfedezést gátló, lehetetlenné tevő tényezők a segítség elodázását, vagy teljes mértékű kiiktatását támogatják. Ezek felsorolása, nagyságrendi megnyilvánulásuk ekképpen foglalhatók össze:   
Az elkövető a gyengébb, védtelenebb, szellemileg és fizikailag is elmaradottabb személyeket támadják, így biztonságban is érezhetik magukat. Erre „rásegítve” az eset után megfenyegetik, további erőszakot alkalmaznak velük szemben annak érdekében, hogy cselekményeiket folytathassák, vagy az ne tudódjon ki. Az erőszak, a félelem, a rettegés fenntartása biztonságot jelent számukra. Fenyegetésekkel (39 eset), más jellegű erőszak alkalmazásával, félelemben tartással (32 eset) terrorizálják tovább az amúgy is remegő, sok esetben sokkos állapotban lévő áldozataikat. Ehhez társul az is, hogy amennyiben a család más tagja is szemlélője volt az esetnek, vagy tudomást szerzett arról, rá is kiterjeszti az erőszakot. Egyértelműen ezt mutatja az is, amikor a gyermekkel szemben ugyan közvetlen erőszakot nem alkalmaz az elkövető, de annak magatartása, életvitele oly módon hat a gyermekre, hogy attól tart, ha elmondja azt másoknak, retorzió éri.

Talán enyhébb ráhatást láthatunk akkor, amikor az elkövető ígéretekkel próbálja rávenni a sértettet, hogy ne szóljon róla senkinek, vagy elbagatellizálja az esetet.
Az egyik legnagyobb problémát azonban a közömbösség jelenti. Sokszor a másik szülő sem avatkozik közbe, mivel nem tartja azt bűnnek, mondván a családapának sok mindenhez joga van, tűrjél gyermekem!
A közömbösség csúcsa volt az az ügy, amikor a gyermek anyja arra hivatkozott, hogy azért nem jelentette fel férjét, mert nem akarta a lányát meghurcoltatni.

A felfedezést nem segíti az sem, amikor az esetet harmadik személy nem észleli, és az elkövető tagadása áll szemben a kis áldozat segélykiáltásával. Ebben a helyzetben több anya, rokon, sőt tanár sem hitt a gyermeknek, akinek továbbra is el kellett tűrnie a zaklatást.
15 esetben a kicsi azért nem kért senkitől segítséget, mert nem bízott abban kap segítséget, vagy egyszerűen csak leintették és nem hitték el a történetét.

21 esetben nem volt megállapítható ilyen tényező, hiszen a gyermek elmondta a történetet és elindult az eljárás. De ez csak az alig 15%-át teszi ki az összes családon belül elkövetet bűncselekménynek!


Médiából származó hatások

A szexualitás néhány tíz évvel ezelőtt az emberek legbensőbb magánügye volt. Tabutéma. A meztelenkedés megjelenése a fotókon, az újságokban, később pedig a filmvásznon, házi vetítéseken, televíziókban, régi elfojtott vágyak felszínre kerüléséhez vezetett. Ún. szexuális forradalom indult útjára, egyre szabadabban kezdtek az embereke gondolkozni ebben a témában. A pornográfia megjelenése, majd világméretű elterjedése már megállíthatatlan volt. Elferdült hajlamok bukkantak elő, újabb és újabb perverziók alakultak ki. A személyiségzavarral és egyéb pszichés gondokkal küzdő emberek megtalálták annak módját, hogy aberrációikat kiélhessék. Ehhez nyújtott nagy támogatást a média, egyfajta kínálatot teremtve az emberek speciális igényei kielégítésére.

Ma már korunk nagy csodájának számító internet hihetetlen széles skáláját kínálja a vágyaikat kiélni szándékozók százezreinek. A média hatása, befolyása az emberre több deviancia típusnál is kimutatható. Kutatásom során is gyakran ütköztem olyan helyzetekbe, melyek egyértelműen mutattak rá a média káros kihatására. Csak félve jegyzem meg, hogy az eljárások során kevésszer láttam azt, hogy a vizsgálótisztek igyekeztek az esetek kiváltó okait is felderíteni, ezért bátran merem kijelenteni, hogy feltárt problémák csupán elenyésző részei annak az egésznek, melyet nyugodtan „kenhetünk” a média igénykialakító voltára.

A kiskorúak által elkövetett cselekményeknél számos esetben motiváló tényező volt a televízióban, szexújságokban látott pornográfia. Az érdeklődés felkeltését követte a kipróbálás, melyhez kisebb, fiatalabb személyeket választottak. Nem egyszer azonos neműeket. A gyerekek élnek a lehetőséggel, a szexualitás már 10 éves korban erőteljesen megmozgatja a fantáziájukat. Keresik-kutatják azokat a lehetőségeket, hogy honnan szerezhetnének még több „valós” információt. Nagyobb társaikhoz fordulnak, esetleg rokonaikhoz, vagy az újságok, filmek adta kínálatból merítenek. Innen már egyenes út vezet a kipróbáláshoz. A szexuális élet korai elkezdése számos lelki és testi problémát okozhat a felkészületlen gyermek számára. A kíváncsiság pedig prekriminális állapotot teremt, hiszen az érdeklődő gyermek könnyebben rávehető számára még tiltott dolgokra.
Jó néhány elkövető a kialakult szexuális perverzióit, az általa megismert, szokásaitól eltérő  szexuális játékokat nem merte házastársával, barátnőjével, stb. kipróbálni, vagy csak annak lehetőségét felvetni, ezért a könnyebb „prédának” ígérkező gyermekekkel tette azt meg.  
Most pedig konkrét utalások alapján mutatom be azt a 18 megtörtént bűncselekményt, mely során közvetlenül, vagy közvetetten de a média szerepe elvitathatatlan.

Az elkövető apa a Big Brother valóságshowt nézte, amikor az ott látott erotikus jelenetek után, átment a 8 éves kislánya szobájába, ahol megsimogatta annak fenekét és arra kérte, hogy játsszák el azt, ami Szabi és Zsanett csinált. Az apa azt mondta lányának, hogy ő is szerelmes belé, csak úgy, mint Szabi Zsanettba. Testszerte simogatta lányát, majd hozzá dörzsölődött, nemi szervét elővette és mutogatta a kislánynak. Ezután azt mondta neki, ha elmondja valakinek, akkor megöli. Az eset többször megtörtént. Az anya a kislány szobájának takarítása közben az ágyneműn fanszőrzetet talált, így derült ki az eset.

A három gyermek (mostohatestvérek) gyakran néztek együtt televíziót, amikor a szülők nem voltak otthon, gyakran késő este is. Ekkor pornófilmet sugárzó csatornára találtak, amelyet aztán több napon keresztül is néztek. Egyik alkalommal a 13 éves elkövető bátyjával szexújságot, pornóújságot nézegettek, amikor a fiú hirtelen felállt, az ötéves húgához lépett. Elővette nemi szervét, majd a tiltakozó lány állkapcsát szétfeszítve annak szájába tette a péniszét és követelte, hogy elégítse ki. Bátyjuk nevetve figyelte az eseményeket.

Egy 11 éves kislány szilveszter estjén átment a 28 éves szomszéd férfihoz. Erre többször volt példa, hiszen szülei alkoholisták voltak, a szomszéd pedig gyakran játszott vele. Ott léte alatt elaludt. A férfi sok alkoholt ivott és közben erotikus filmet nézett az egyik csatornán. Vágyainak nem tudott parancsolni és az ágyon fekvő lány mellé térdelt és megkísérelte megerőszakolni. A ébredező lány ellökte magától a férfit, tiltakozott, aki erre elállt tettétől.



Két 12 éves fiú egy kislánnyal és egy 10 éves fiú barátjukkal játszottak egy faluhoz közeli elhagyatott bunkerban. Az egyik fiú arról mesélt, hogy egy újságban azt látta, hogyan közösülnek a férfiak és ezt most ha akarják, meg is mutatja. A két fiú lefogta a fiatalabbat és egyikük análisan közösült vele  A kislány ezt látva elfutott, majd később ezt szüleinek elmesélte. A hazatérő sértett édesanyja észrevette, hogy a fiú alsónadrágja véres.

Egy 40 éves férfi áthívta lakásába a közelben lakó 10 éves távoli rokon kislányt. Beszélgettek, majd pornófilmeket mutatott részére és arra kérte a lányt, hogy ők is csinálják azt, amit a képernyőn lát. Nem kell félnie ettől, hiszen látható, hogy a felnőttek is élvezik. A férfi előbb önkielégítést végzett a lány előtt, majd a kislány nemi szervét kezdte nyalogatni. Egy idő után arra vette rá a lányt, hogy a vizeljen a szájába. Közösülés nem történt, csak a nemi szerveiket érintették össze. Az eset úgy derült ki, hogy a kislány otthon elmesélte a történteket.

Egy 36 éves férfi rendszeresen csalogatott lakására három 11 éves lányt azzal a szándékkal, hogy szexújságokat nézegessenek együtt. Később már videón pornófilmeket is néztek, amikor az egyik alkalommal a férfi a film nézése közben simogatni, tapogatni kezdte a lányokat. Az utolsó alkalommal már nem bírt uralkodni magán és a film nézése alatt önkielégítést végzett a lányok előtt, akik nem mentek hozzá többet és szüleiknek elmesélték a történetet.

Két 42 éves homoszexuális férfi három 11-13 év közötti fiút ígérgetésekkel, kisebb ajándékokkal lakására hívott, hogy ott lefényképezi őket meztelenül, mert nagyon szépnek tartják őket. A felvezető beszélgetések során homoszexuális lapok kerültek elő, ezeket nézegették, majd a férfiak orálisan kielégítették a fiúkat. Az egyik fiúnak közben fényképezni kellett. Ezért fizettek nekik és több alkalommal is elmentek fényképezni, amikor is minden esetben fajtalanság is történt a fiúk beleegyezésével. A férfiakat az egyik fiú nővére hoztak össze a fiúkkal.

A közepesen szellemi fogyatékos 19 éves férfi a szomszéd 4 éves kislányával rendszeresen játszott a kertben, néha bent a lakásában is. Ezt a szülők elfogadták, hiszen a lány ragaszkodott a mindig bohókás férfihoz. Egyik alkalommal azonban már szexuális játékokat mutatott meg a kislánynak, melyek simogatásban és a közösülés imitálásában öltöttek testet. A férfi - akinek szexuális aktusa még senkivel nem volt – az ötleteket egy szexlapból vette. A négyéves kislány a történteket a hatéves (!) bátyjának mondta el, aki határozottan ráparancsolt, hogy azt szüleiknek is mesélje el.

A 44 éves férfi már több ízben kapott büntetést szemérem elleni erőszakért. A szomszédban lakó család átküldte hozzá a hatéves kislányt, hogy vegyen tőle tojást. Ez mindennapos eset volt, a kislány jól ismerte a férfit, hiszen gyakran játszott az udvarában, megengedte neki, hogy átmenjen gyümölcsöket enni. A férfi pornóújságokat vett elő és arra kérte a lányt, hogy ezt előbb együtt nézzék át. Az újság lapozgatása közben megkérte a kislányt, hogy vegye le a bugyiját, mert meg akarja nézni, hogy szőrösödik-e már neki a nemi szerve. Miután a lány teljesítette kérését, csókolgatni kezdte a kislány nemi szervét, később nyalogatta is, majd pedig önkielégítést végzett. Ezután megkérdezte a kislánytól: Ha majd szőrös lesz, akkor is megnyalhatom? Mivel a kislány sokáig elmaradt, az apa utána ment és ekkor derült ki az eset.


Egy homoszexuális 30 éves szakfordító férfi a közeli gyermekotthon neveltjeit kérte meg, hogy járjanak a lakására takarítani kevés fizetség ellenében. Az egyébként gyakran csavargó (12, 13 és 17 éves) fiúk gyakran jártak hozzá. Eleinte pénzt ígért azért, ha csak megsimogatja őket, később azonban már pornófilmeket néztek és homoszexuális újságokat olvastak. Az abban látható fajtalanságokra kérte a férfi a fiatalokat, akik azt pénzért vállalták is.

A már majdnem 14 éves fiú a két (9 és 11 éves) mostohatestvérével fajtalankodott. Egy szemeteskukából guberált szexújságból vette az ötleteket, és fejébe vette, hogy azokat mind kipróbálja. Előbb a lányokat arra vette rá, hogy megengedjék neki, hogy a bugyijukba nyúljon, ha megteszik, a pornóújságot is megmutatja nekik. Ezután együtt nézegették, majd a fiú egyikükre ruhástól ráfeküdt és közösülést imitáló mozdulatokat tett, a másik lánynak egy alkalommal nyalogatta a nemi szervét.

A 19 éves férfi kicsi korától jó kapcsolatban volt a 11 éves szomszédlánnyal. Gyakran beszélgettek a lakásán is. Átjárt hozzá rendszeresen, mert szüleik olyan filmeket néztek a televízióban, amelyet ő nem szeretett, és a szomszédban a férfi megengedte a másik csatorna nézését. Itt már nem válogattak a műsorban, sokszor szexuális tartalmú adásokat, filmeket, valamint videón pornófilmeket is néztek. Az egyik alkalommal a férfi annyira felizgult, hogy a lány pizsamája alányúlt és fogdosni kezdte. A lány rászólt, de a férfi tovább folytatta. Erre a kislány átült egy másik székre és azt mondta, ha nem hagyja abba, akkor soha többé nem jön át hozzá. A férfi kiment a WC-be, ahol önkielégítést végzett. A kislány idősebb unokatestvérének mesélte el, a szülők így szereztek tudomást róla.

A 11 éves kislány hasonló korú iskolatársa sűrűn járt hozzájuk tanulni, játszani. A 39 éves apa munkanélküli, így állandóan otthon volt. A férfi azt mondta a lányoknak, hogy most mutat nekik valami érdekeset. A televízióban egy szexfilmet játszottak, azt nézték végig. A film alatt arról beszélt a lányokkal, hogy melyiküknek szőrösödik már a nemi szerve? Amikor késő este a lánya fürödni ment, a másik lány mellé bújt, simogatni kezdte a nemi szervét és benyúlt a bugyijába. Előbb a lány száját csókolgatta, majd a nemi szervét is akarta, ami ellen a lány már tiltakozott. A lány elült mellőle, a szobába lépő kislányának pedig azt mondta, hogy a barátnője nyilván félreértette az egészet.    

Egy 37 éves interneten keresett magának fotóalanyokat. Kizárólag fiatalkorúakat keresett. A fotózáshoz egy hét fős baráti társaság jelentkezett, 7-15 év közöttiek, fiúk, lányok egyaránt. A férfi nyíltan megmondta, hogy szexuális témájú képeket akar készíteni és ezért fizet is. A fiatalok belementek. Készített velük homoszexuális, valamint a kutyával és pónival végzett aktusokról képeket, melyeken a férfi is szerepelt. Fiúkkal és lányokkal is közösült. A képeket az interneten terjesztette.

A 41 éves anya nehezen tudta eltartani önmagát és 12 éves lányát. Azt mondta neki, ha jól akar élni, és szép ruhákat, ajándékokat akar, akkor erre tud megoldást. Előbb pornófilmeket mutatott a lányának, majd azt mondta, hogy fotózzanak, amiből sok pénzt lehet majd keresni. Az alapötleteket filmekből, újságokból vették és hasonló módon készítették a felvételeket. A leszbikus jelenetekhez vibrátort is használtak. A felvételek elkészítéséhez később már a szomszéd férfit is megkérték. Az anya a férfival közösült, közben a lány simogatta őket.   


A 23 éves férfi a szomszédban élő majdnem 10 éves kislánnyal jó kapcsolatot épített ki, segítet neki tanulni, barátkoztak. Ezért nem is tűnt fel, hogy a lány gyakran átmegy a férfihoz. A lakásban szexfilmeket néztek, majd a férfi megkérte a kislányt, hogy fogja meg és simogassa a merevedő nemi szervét. Ezután a lánnyal közösült, majd ezt análisan is megtette. Nem volt erőszak alkalmazása, a lány, mivel szerette a férfit, önként belement. Néhány alkalommal a lánynak a férfi önkielégítését kellett végignéznie. A jutalom az volt, hogy megnézhette a pornófilmjeit a szexualitás iránt rendkívüli érdeklődést mutató lány, valamint játszhatott a számítógépjén.

A 24 éves apa a 8 (!) éves lányát több ízben megerőszakolta, és anális közösülésre is kényszerítette.  Többször álmában tört rá, befogta lányának száját, hogy ne tudjon kiabálni. Amikor kettesben voltak szexfilmeket kellett a lánynak néznie. Megfenyegette, ha valakinek elmondja megöli őt is, meg az anyját is. A házkutatásnál pedofil tartalmú pornófilmeket foglaltak le.  


A leírt valóságban megtörtént esetek minden jó érzésű embert felháborítanak, de a későbbiekben még ezeknél is brutálisabb cselekményekről leszek kénytelen beszámolni. Ebben a részben a média hatásairól szólok, és meg kell említenem, hogy természetesen a médiát nem lehet egy oldalról megítélni, láttatni szükséges annak pozitív előnyeit is.

A jelenséggel szemben harcolni úgy lehet, hogy azt megismerve, megpróbáljuk azokat a körülményeket kikerülni, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a borzalmak megtörténhessenek. Ebben nagy szerepe van a médiának, hiszen a pontos információk eljuttatása nélküle elképzelhetetlen.

A média ráirányíthatja a társadalom figyelmét arra, hogy ne tűrje el a pedofil cselekményeket, a gyermekek szexuális zaklatását, megalázását. A témával bőven találkozhatunk az írott és elektronikus sajtóban, ahol megszólalhatnak a szakértők, érintettek és felhívják a figyelmet arra, hogy csak összefogással lehet eredményre jutni.

A nyilvánosság nagy úr, hatalom. Az elkövetők között néha jól szituált, a környezet által megbecsült, elismert emberekkel találkoztam, akiknek a cselekményük nyilvánosságra kerülése nagyobb presztizs veszteséget okozott, mint a fenyegetett büntetés.

A média felelőssége is nagy, mint láthatjuk a jelenség kiváltásában és a kezelésében egyaránt. Része lehet abban, hogy az eddig látenciában lévő cselekmények ismertté válhassanak, a hatóságok megkezdhessék munkájukat, mely a cselekmények megszüntetése, az elkövetők megbüntetése miatt rendkívül fontos.

Az esetek a figyelem középpontjába kerülése, az egyes civil szervezetek, hatóságok kampányai odavezettek, hogy egyre több a feljelentés, mivel az emberek látják azt, van segítség. Az utóbbi években egyértelműen kimutatható, hogy a nagyobb számban tudomásra jutott bűncselekmények nem azt jelzik, hogy a jelenség nagyobb mértékűvé vált, hanem azt, hogy csökken a látencia és emelkedik az ismertté válás aránya. Ebben segítet a média, nélküle ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni.


    
Ítéletek

Bár a felmérés csupán a büntetőeljárások rendőrségi, úgynevezett vizsgálati szakaszát érintette, mégis úgy gondoltam, hogy véletlenszerűen kiválasztok ügyeket, amelyek során megnézem, milyen ítéleteket hozott a bíróság. Az ügyiratokban fellelt, valamint az elkövető adatai alapján történő priorálásból 39 bírói bírói határozatot tekintettem át. A felsorolásból látszik, hogy csupán egy végződött felmentéssel, tehát mind a rendőri, mind pedig az ügyészi eljárások megalapozottak voltak. A kiszabott büntetések pedig egyértelműen arra utalnak, hogy a cselekmény társadalomra veszélyességét a bíróság is kellőképpen ítélte meg.

1.Szemérem elleni erőszak, 12. életévét be nem töltött nevelés alatti sértett sérelmére: 10 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás

2.Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére: (féltestvére) 4 év börtön, 5 év közügyektől eltiltás

3.Szemérem elleni erőszak, tanára, magánóráin: 6 év börtön, foglalkozásától 5 évre eltiltva

4.Szemérem elleni erőszak, 12. életévét be nem töltött sérelmére: 2 év börtön, 5 évre próbára bocsátva

5.Szemérem elleni erőszak, nevelése alatt álló sérelmére (anya és élettársa is) anya: 8 év fegyház 9 év közügyektől eltiltás, élettárs: 6 év 8 hó fegyház és 9 év közügy)

6.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére (rábízott rokongyerekek): 4 év fegyház és 4 év közügyektől eltiltás

7.Megrontás nevelése alatt álló sérelmére(apja): 1 év 10 hó börtön és 4 év közügy

8.Szemérem elleni erőszak folytatólagosan (anya élettársa): 4 év fegyház és 4 év közügy

9. Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött sérelmére, folytatólagosan: 2 év börtön 3 évre felfüggesztve

10.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére, folytatólagosan (anya élettársa) 3 év 10 hó fegyház

11.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére: 7 év 6 hó fegyház

12.Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött sérelmére: 1. elkövető:2 év fegyház, 2. elkövető (nevelése alatt lévő sérelmére) 9 év fegyház, majd másodfokon enyhítve: 6 év börtönre

13. Erőszakos közösülés 12. életévét be nem töltött sérelmére: 1 év fogház 2 évre felfügg.

14.Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött sérelmére: 5 év börtön

15.3 rb. szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére: 10 év fegyház, másodfok 8 év fegyházra enyhítette

16.Szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés nevelése alatt álló sérelmére: 7 év fegyház

17.Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött sérelmére: 5 év fegyház

18.Erőszakos közösülés 12. életévét be nem töltött sérelmére: 6 év fegyház

19.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére: 5 év 6 hó fegyház és 6 év közügyek eltiltás

20.Erőszakos közösülés 12. életévét be nem töltött sérelmére folytatólagosan és szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére: 8 év fegyház és 8 év közügy

21.Megrontás beleegyezésével: fk elkövető- vádemelés elhalasztás

22.Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött sérelmére: 6 év fegyház és 8 év közügyektől eltiltás

23.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére, folytatólagosan: 8 év fegyház 6 év közügyektől eltiltás (kk.vesz. is) Volt már emberölése is!

24.Erőszakos közösülés 12. életévét be nem töltött sérelmére: FELMENTÉS és más bűncselekmény megállapítása

25.Erőszakos közösülés 12. életévét be nem töltött sérelmére. Fk. elkövető! 2 év próbára bocsátás pártfogói felügyelettel.

26.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére: 3 év 10 fegyház, 4 év közügyektől eltiltás

27.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére, folytatólagosan: 2 év börtön 3 évre felfüggesztve (volt már erőszakos közösülése, valamint erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak bűntette!)

28.Szemérem elleni erőszak 12. életévét be nem töltött és egy nevelése alatt álló sérelmére: 4 év fegyház, 4 év közügyekől eltiltás

29.Megrontás beleegyezésével nevelése alatt álló sérelmére: 1 év 10 hó börtön 4 évre felfüggesztve

30.Szeméremsértés: (több vagyon elleni bűncselekmény összbüntetésbe) 10 hó börtön és egy év közügyektől eltiltás! (volt már nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt bűntetve!)

31.Erőszakos közösülés nevelése alatt álló sérelmére: 2 év fegyház 4 évre felfüggesztve

32.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló 12. életévét be nem töltött sérelmére, és megrontás folytatólagosan elkövetve: 5 év börtön 5 év közügyektől eltiltás

33.Megrontás nevelése alatt álló sérelmére: 3 év 10 hó börtön, 4 év közügyektől eltiltás

34.Természet elleni erőszakos fajtalanság 12 év alatti személy sérelmére: 1 év börtön 3 évre felfüggesztve

35.Szemérem elleni erőszak 12 év alatti személy sérelmére: 3 év fegyház 4 év közügyektől eltiltás

36.Szemérem elleni erőszak nevelése alatt álló sérelmére 2 év 6 hó börtön, 3 év közügyektől eltiltás

37.Megrontás nevelése alatt sérelmére és szeméremsértés: 2 év börtön 10 év kiutasítás az ország területéről (osztrák elkövető)

38.Erőszakos közösülés 12 év alatti személy sérelmére többszörös visszaesőként: 9 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás. (Előtte 3 eset: erőszakos közösülés és más bűncselekmények miatt 2 év 2 hó börtön, szemérem elleni erőszak: 3 év 8 hó fegyház, szemérem elleni erőszak 4 év fegyház)  

39.Erőszakos közösülés nevelése alatt álló személy sérelmére: 2 év 9 hó börtön


A szabadságvesztések áltagos tartama: 173 év 5 hónap (38 büntetésre) = átlagban 4,56 év szabadságvesztés! Ez az átlagokat tekintve a legsúlyosabb ítéletekkel vetekszenek. Ezeket az értékeket valószínűleg csak az emberölésre kiszabott büntetések haladják meg.




Sértettek

Életkoruk, nemük szerint:

Az átvizsgált 333 eljárás során 411 fő sértettre derült fény. Ezek között 352 lány és 59 fiú volt. Az életkori megoszlásukból következik, hogy a legveszélyeztetettebbek a 8-12 év közötti gyermekek.
                                          Lány       Fiú
 0 – 3 évesek                        8             1
    4 évesek                           9             1
    5 évesek                         13             1
    6 évesek                         23             5
    7 évesek                         13             9
    8 évesek                         37             4
    9 évesek                         41             4
  10 évesek                         45             6
  11 évesek                         81            10
  12 évesek                         50            10
  13 évesek                          31            5
  14 évesek                           1             3 (már nem képezte szorosan a vizsgálat tárgyát)


Családi környezetük szerint:
 
Teljes családban él:       220 fő
Szülő egyedül neveli:      26 fő
Szülő élettárssal neveli:   83 fő
Gyermekotthonban él:     33 fő
Nevelőszülőnél él:             4 fő
Nagyszülőnél él:                2 fő
Örökbefogadó szülőnél él: 1 fő
Helyettes szülő neveli:       1 fő
Nincs adat:                        40 fő

A kis áldozatok családi környezete a deliktumok többségénél rendkívül alulszocializált, elmaradott, sok helyen éltek a létminimum alatt. A gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok figyelme a veszélyeztetett családokon volt ugyan, ám hatékony intézkedéseket – mint a példák sora is bizonyítja – a legjobb szándékkal sem tudtak tenni. Az alulszocializáltság, iskolázatlanság tehát nemcsak az elkövetők sajátossága.  

A sértettek elmeállapota is befolyásolja a potenciális sértetté válásukat. Sok esetben az elkövetőnél, valamint a sértettnél találkoztam ezzel a tényezővel. Az elmeállapotot is meghatározó szakértői vizsgálat 220 alkalommal volt kimutatható.

Átlag feletti szellemi képesség:             13 fő
Átlagos, életkorának megfelelő.          167 fő
Enyhe fokú szellemi fogyatékosság:     32 fő
Közepes fokú szellemi fogyatékosság:    6 fő
Súlyos szellemi fogyatékosság:               2 fő

A bűncselekmény által az áldozatokban okozott következmények, traumák adják a cselekmény társadalmi veszélyességének egyik mértékét. Ennek pontos ismerete, feltárása determinálja a várható bírói ítéletet. Sajnos a szakértői vélemények a legtöbb esetben nem tértek ki részletesen erre a tárgykörre, sok esetben nem is nevesítették, de az esetek többségében azonban az erre való utalásból következtetni lehetett. Csak azokat az adatokat vettem figyelembe, ahol egyértelmű utalásokat találtam.

Egyértelműen nem okozott traumát: 18 személynek

Csupán kisebb, később rövid idővel kiheverhető trauma: 23 főnél (undort érez, szeretné meg nem történtté tenni, szomorú, sír, szégyelli az esetet, kisebb frusztrációt okozott neki, bűntudatot ébresztett benne, dühöt váltott ki belőle, stb.)

Súlyos traumát okozott 59 gyermeknél! (Fél, retteg a történtek után, depresszió, szorongás lett úrrá rajta, magába zárkózott, nem beszél róla, szótlan maradt hosszabb ideig, felriad álmából, álmában bepisil, nem mer kimenni az utcára.)

A súlyos következményekből 19 esetben azonnali orvosi kezelést látott indokoltnak a szakértő. Hat sértettnek öngyilkossági késztetései keletkeztek, 13 sértett súlyos testi sérüléseket is szenvedett. Némelyiknél a kialakult pszichés eredetű betegség idővel szomatikussá változott. Egy 11 éves kisfiú esetében, akit három 12 éves társa egy piac WC-jében pénzért férfiakkal közösülésre késztetett, a szakértő a bűncselekmény következményeként nemi elferdülést állapított meg.


A büntetőeljárások mellett egyes cselekmények gyermekvédelmi intézkedéseket is igényelnek.  Azonban erre nem minden eljárás során van szükség, ezért a következő felsorolás félrevezethet.
A 333 eljárás alkalmával 93 esetben történt valamilyen gyermekvédelmi intézkedés. 9-9 alkalommal ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy védelembe vétel, két ízben átmeneti nevelésbe vétel, 1-1 ügyben pedig a szülő kapcsolattartási jogának felfüggesztésére, illetve a gyermek másik szülőnél történő elhelyezésére került sor.
A legtöbb esetben általában a gyermekjóléti szolgálatok, a gyámhatóság értesítésében merült ki a gyermekvédelmi intézkedés.
A felsorolás tartalmazza azokat az adatokat is, amikor a feljelentést valamely gyermekvédelmi intézmény tette, vagy az áldozat az elkövetés idején már intézmény lakója volt.

Az ilyen jellegű intézkedések bevezetésre azonban legalább 200 eljárásban szükség lett volna. Az ügyek többségében nem az eljárás elején, hanem annak közepén, vagy a nyomozás befejeztével tettek eleget a rendőri szervek a gyermekvédelmi törvényből eredő kötelességüknek. Ez mindenféleképpen hiányosság.

A kihallgató szoba alkalmazása (bár a vizsgált időszakban országos szinten még csak kettő működött) nem volt gyakorlat. Budapesten egy ízben történt így a kihallgatás, amikor a beszélgetést videóra is rögzítették. Vidéken egy-egy alkalommal a klinikai szakpszichológus szobájában, egy kórház nőgyógyászati osztályán, valamint egy rendőri objektumon kívüli helyiségben videóra rögzítve került sor a meghallgatásokra.
Mindenképpen többet kell a későbbiekben alkalmazni az azóta már több helyen is rendszerbe állított kihallgató szobákat.



Megállapítások:

A pedofilia büntetőjogi kategóriaként való megfogalmazása, definíciója a vizsgálat során tett megállapítások alapján nem vezetett eredményre. A fogalmi értelmezés megalkotásának alapja, hogy az egyértelmű, a definíció minden egyes elemére azonosítható jellemzőkkel bírjon. Ezeknek a kritériumoknak nem sikerült megfelelni, a pedofilia továbbra is csupán orvosi kategóriaként értelmezhető. Azonban számos - büntetőjogi szempontból értékelhető - jellemzője feltárásra került.

A pedofil cselekmények körébe tehát olyan nemi erkölcs elleni bűncselekmények sorolhatók, melyek sértettje valószínűsíthetően 12 év alatti, nemileg fejletlen (külső nemi jellegek kialakulatlanok) személy. Az elkövető cselekményét a gyermekek iránti erős, leküzdhetetlen szexuális vágyának kielégítése céljából követi el. Az elkövető és a sértett között néhány év (kb.6 év) korkülönbségnek kell lenni, ebből fakadóan az elkövető jellemzően felnőtt korú. Néhány esetben azonban fiatalkorú elkövetővel is találkozhatunk, viszont a további fenti állításoknak meg kell felelnie. Fiatalkorú elkövető esetében egyes esetekben a kialakulóban lévő szexuális változások, valamint az abból kifejlődő zavarok is kiváltó okok lehetnek.

Az elkövetők között szinte kivétel nélkül férfiakkal találkozunk. A cselekmények nemcsak a heteroszexuális, hanem az azonos neműek kapcsolatában is megvalósulhat.

A nemi fejletlenséget nemcsak a sértett életkora, hanem az egyén más állapota (súlyos fogyatékossága, elmebeli állapota, stb.) is okozhatja.

A pedofil jellegű cselekmények visszatérő jellege kimutatható és prognosztizálható, hiszen a pedofil személyiség nem gyógyítható. Irreverzibilitása újabb bűnelkövetések forrásává válik.

A cselekmények mozgató rugója csak a szexuális vágy bármi módon történő kiélése lehet. El kell különíteni tehát azon bűncselekményektől, amikor az elkövetőt a gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni cselekményére ittassága, agresszivitása, bosszúvágya, vagy éppen az áldozat és annak környezetének megalázása vezeti.

Az elkövetési magatartásokat nézve osztályozni lehet az elkövetőket. Vannak olyan pedofilok, akik félénkek, csak „kukkolnak”, semmiféle testi érintkezést nem kezdeményeznek. (belesnek a fürdőszobában lévő gyermekre, rányitják az öltöző ajtaját, fényképeket nézegetnek, stb.) Mások csak simogatják, csókolgatják áldozataik testét. Ezek között már léteznek olyanok is, akik az ellenállást erőszakkal küzdik le.

Megint mások pedig a testi kontaktust helyezik előtérbe, és/vagy széles szexuális repertoárjukat akarják kiélni. Ebbe különféle szokásos és merőben szokatlan, mondhatni extrém játékok is vegyülnek. Az erőszakos jelleg itt már markánsan kimutatható.

Egyes elkövetők kifejezetten durván bánnak áldozataikkal, fájdalmat okozva számukra. Némely egyének azonban feltűnően agresszívak, kifejezetten élvezik a gyermeknek okozott fájdalmat. Őket nemcsak a szexuális vágy kiélése, hanem a hatalom vágy és a szadizmus is vezeti.

A pedofilok között azonban nagy részt olyan személyek vannak, akik meggyőzik a gyermeket a szexuális együttlétre, teljesítik kívánságaikat és megadnak nekik szinte mindent. „Sikerüket” annak is köszönhetik, hogy néha többet foglalkoznak a gyermekekkel, mint azok szülei.

Az elkövetők a társadalom nagyfokú elutasítása miatt konspirálnak, vágyaikat rejtegetik, cselekményeiket megkísérlik titokban tartani. Az eljárás megindítása után rendszerint tagadnak és makacsul kitartanak emellett. Némelyikük azonban kisebb részleteket elismer ugyan cselekményéből, de azokat igyekszik megmagyarázni, olyan színben feltűntetni, amely átlagos viselkedéssé teheti azt.

Az elkövetőkben sokszor bűntudat ébred, látva tettének következményét önmagát okolja. Ez azonban nem tartós, hiszen a valóban pedofil hajlamú férfi a következő alkalommal ismét elkövetné a bűncselekményt.

A sértettek között nagyobb arányban találhatók lányok, tehát a heteroszexuális pedofilia a gyakoribb. Az áldozatok között az előpubertás korban lévők veszélyeztetettek leginkább.

A sértett és az elkövető kapcsolatát jellemzi, hogy ismeretségi viszonyban vannak, tehát az elkövető ritkán választ magának idegen áldozatot. Rendszerint valamiféle családi kötelékek között történnek meg az esetek. A deliktumok elkövetői között rendszerint édesapát, nevelőapát fedezhetünk fel.   

A jelenség társadalomra veszélyessége nagy mértékű látenciájában és súlyos következményeiben keresendő.

A látencia fennmaradásában a bűncselekmény létrejöttét könnyítő, vagy lehetővé tévő okok, a felfedezését gátló tényezők játszanak szerepet. Nem lehet kétséges, hogy azokban a helyzetekben, ahol pedofil személyiségű személy gyermekek közelében él, megnövekszik az elkövetés lehetősége. Ugyanez mondható el a gyermek közvetlen életterében jelenlévő erőszakról is. A fenyegetés és az erőszak kilátásba helyezése, alkalmazása, vagy az ígérgetések mind a deliktum napvilágra kerülését gátolja.

A látenciát tovább növeli az a tény, hogy a gyermek nem képes önmagát megvédeni, és nem ismeri azokat a lehetőségeket, ahonnan segítséget kaphatna. Bűntudata keletkezik, azt gondolja, egyedül ő tehet arról, hogy bekövetkezett a cselekmény. Más esetekben pedig úgy érzi, hogy annak így kellett történnie, a felnőtteknek mindent meg szabad tenni egy gyerekkel.

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények a gyermek nemi szabadságát, egészséges nemi, fizikai és pszichikai fejlődését veszélyeztetik. Életre szóló negatív kihatásai közismertek. Sok esetben a felnövekvő ifjú nem képes frusztráció és egyéb utóhatások nélküli nemi életre, mindennapjait befolyásoló élményeitől megszabadulni. Bizonyított kriminológiai tények, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális támadások áldozatai a későbbiekben könnyebben prostituálódnak, vagy válnak erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetőivé.

A vizsgálat során nagyon szép, magas szintű szakmai munkával is jócskán találkoztam. Nem az a cél vezet, hogy a vizsgálói, bűnüldözői tevékenységek minősítsem, ledegradáljam, e úgy gondolom, hogy tanulni elsősorban a hibáinkból lehet.

A büntetőeljárások vizsgálata során feltárt negatív (eljárás sikerét, szakmaiságát veszélyeztető) tények:

Az eljárás megindításánál sok esetben a történeti tényálláshoz nem adekvát minősítés. Gyakori a megrontás miatt elrendelt nyomozás, pedig már a bejelentéskor érezhető, hogy erőszakos jellegű cselekménnyel állunk szemben. A rossz minősítés néha az eljárás végén is megmarad, sőt bírói szakba is kerül!

A feljelentések színvonala általában csapnivaló! Rutinból elvégzett néhány kérdésen alapul, néha a szakmaiság legkisebb jeleit sem lehet felfedezni bennük. Az első meghallgatás, a sértett, a tanú pontos, célirányos, a büntetőeljárás szempontjából releváns adatokra történő kikérdezése elengedhetetlen feltétele a sikeres nyomozásnak. A tényállást sem konkretizálják minden esetben, ami az ügy előadójának munkáját nehezíti és kihat a bizonyítékok beszerzésére, az eljárás irányára, végső soron az ítélkezésre is.


Nagyon kevés a feltárt bizonyíték. A cselekmények egyébként is a nehezen bizonyítható eljárások közé tartoznak, az azonnalos intézkedések elenyésző alkalmazása ezt tovább fokozza. Az eljárások kb. 20%-ában volt helyszíni szemle! Forró nyomon szinte alig indult eljárás.

A kihallgatásoknál visszatérő probléma (feljelentés felvételénél is), hogy a jegyzőkönyvek nem a sértett, tanú, gyanúsított által elmondottakat tartalmazzák, hanem a vizsgáló értelmezésében kerülnek megfogalmazásra. Ezt mindenképpen kerülni kell, a kihallgatott személy által elmondottak a későbbiekben bizonyítékká válnak, számon kérhetők és annak valóság tartalma perdöntővé lép elő.

Az eljárás során sem tárják fel a kellően a tényállást, annak minden elemét, valamint más büntetőjogi tényállás felderítését is mellőzik. Jól tudott, hogy az esetek nagy százalékában ismert az elkövető, hellyel-közzel bizonyítható is a cselekmény, ezért a már eredményes nyomozás során nem helyeznek kellő hangsúlyt más elkövető, vagy egyéb bűncselekmény felderítésére. Különösen igaz ez a másik szülő felelősségének megállapítására.

Az eljárás megindítása után a szakértők kirendelésére csak bizonyos idő eltelte után rendelkeznek. Az eljárás elhúzódásának elsődleges okaként a szakértői vizsgálatok időtartama ”felelős”, ezért kívánatos a gyors kirendelés.

Nagyon hosszúak a szakértői vizsgálatok és különösen igaz ez akkor, amikor az eljárás megindításának alapjait jelentik a szakértői vélemények. Több vizsgálatra időpontokat kell kérni, egyes szerológiai, DNS, vagy éppen homogenetikai elemzés fél évig is eltart!

A szakértőnek fel tett kérdések általánosak, a szakértőn múlik, hogy mennyire szakszerű és mindenre kiterjedt választ ad-e. Nem kérdeznek rá a gyermek testi fejlettségére. Gyakran megismétlődött az az eset, amikor a szakértő néhány kérdésre egyáltalán nem adott választ, a nyomozóhatóság pedig nem kért kiegészítő véleményt.

Az elkövetők vizsgálatára sűrűn nem történt szakértő kirendelés. Fontos viszont beszámíthatóságának vizsgálata, illetve szexuális devianciájának ismerete.

Az eljárás során a bűncselekményt kiváltó okokat nem vizsgálják, a sértett, az elkövető családi hátterét, környezetét, szexuális beállítottságát, stb. figyelmen kívül hagyják.    

A kényszerintézkedések alkalmazása az ilyen súlyos bűncselekmények kapcsán evidenciává válik. Nagyobb számban kell kezdeményezni az előzetes letartóztatásokat.

Az egyértelmű bűnesetek, illetve az elkövető beismerő vallomása esetén azzal megelégedve nem keresnek más, elsősorban tárgyi jellegű, objektív bizonyítékokat.

A szembesítés alkalmazása során többször éreztem azt, hogy csak azért rendelték el, hogy ilyen is legyen az aktában. A szembesítés konjunktív feltételei közül több hiányzott, így aztán azok rendszerint eredménytelenül zárultak.   


Az ilyen súlyú nyomozások befejeztével összefoglaló jelentésben kell összegezni az elvégzett cselekményeket, az eljárás során megállapítást nyert tényeket. Az ügyiratok kevés hányadában találkoztam összefoglaló jelentésekkel.

A gyermekkorú elkövetők esetében az eljárást meg sem indítják, pedig a rendelkezésre álló adatok nem minden esetben voltak egyértelműek. Az eljárást ismeretlen tettes ellen kell elindítani, ha bebizonyosodik, hogy az elkövető gyermekkora miatt nem büntethető, akkor azt meg kell szüntetni. Olyan esettel is találkoztam, amikor a gyermekkorú elkövető tagadásban volt és megtagadták a nyomozást!

Az esetek nagy többségében az eljárás fokozott ügyészi felügyelet alatt folyt, amely jó, követendő gyakorlat.

Az eljárást lefolytató előadók között azonban találkoztam körzeti megbízottakkal, pályakezdő vizsgálókkal is. Az esetek többségében azonban az egyes rendőri szerveknél általában ugyanaz az előadó folytatta az ilyen jellegű eljárást.


Kriminalisztikai ajánlások:

Az eljárás megindításához:

A feljelentés szakszerűségének követelménye, jegyzőkönyvezni csak szó szerinti elmondásokat, a tényállás pontos felderítése, egyes tényállásokhoz szükséges magánindítvány beszerzése.

Megfelelő büntetőjogi minősítés meghatározása.

Azonnalos intézkedések bevezetése. (forró nyom, helyszínelés, házkutatás, stb.)

Kényszerintézkedések szükségességének vizsgálata, az előzetes letartóztatás szigorúbb alkalmazása.

Megfelelő gyakorlattal rendelkező vizsgáló kijelölése.

Az eljárás lefolytatásához:  

A szükséges szakértői kirendelések. (elkövetőre, sértettre egyaránt) Elkövetőnél a pszichiátriai vizsgálat nem mellőzhető.

A bizonyítékok minél teljesebb felderítése és rögzítése, több lábon álló bizonyítás. A beismerésben lévő gyanúsítottal szemben is kötelező más jellegű bizonyítékok felkutatása.

Az elkövető előéletének vizsgálata, bűntettes és modus operandi nyilvántartások ellenőrzése.

A kiváltó okok felderítése (sértettnél, elkövetőnél), a sértett, az elkövető családi és mikrokörnyezetének feltérképezése. (iskolai vélemény, környezettanulmány)

Sértettet csak szükséges mértékben kihallgatni. Lehetőség szerint kihallgató szoba alkalmazása. (törvényes képviselő, eseti gondnok jelenléte) Pszichológus alkalmazásától sem lehet eltekinteni.

Nyomozási terv készítése.

Gyermekkorú elkövető gyanúja esetén az eljárást le kell folytatni, a gyermekkorút ki kell kérdezni, vallomását ellenőrizni, a bűncselekmény elkövetését kétséget kizáróan bizonyítani kell és csak után lehet vele szemben megszüntetni az eljárást.

A látenciában maradt bűncselekmények felderítése érdekében a nyomozás kiterjesztése.

Az eljárás szereplőinek rosszhiszeműségét vizsgálni. A visszaélésszerű gyanúsítások kiszűrése.

Minden esetben vizsgálni kell a gyermekvédelmi intézkedések bevezetésének szükségességét, valamint a gyermek neveléséért, felügyeletéért felelősséggel tartozó felnőtt szerepét.

Tanúként hallgassák meg a pedagógust, szomszédot, a gyermekjóléti és családsegítő központ alkalmazottját.

Gyermek kihallgató szoba alkalmazása.

Az eljárást lehetőség szerint minél előbb teljesíteni kell.

Az ERÜBS adatlapok szakszerű kitöltése, az elkövető modus operandi nyilvántartásba vétele.

Az ismeretlen tettesek elleni eljárásokhoz: (fentieken túl)

Modus operandi nyilvántartásokban szereplő személyek ellenőrzése.

A korábbi nyomozások során megismert, valamint a bűnmegelőzés által végzett elemzések eredményeinek felhasználása.

A témakörben végzett kriminológiai kutatások, publikációk figyelembe vétele.

Sajtófelhívások alkalmazása.
 
Szakértői vizsgálatokhoz:

A pszichológus, pszichiáter és elmeorvos szakértők kirendelésén túl nyomszakértők, más speciális ismeretekkel rendelkező szaktanácsadók igénybevételének szükségességét is vizsgálni kell.

A szakértő csak a hozzá intézett kérdésekre köteles válaszolni, ezért azokat minden egyes ügy sajátosságainak megfelelően kell feltenni.

Az elkövetők vonatkozásában mindenképpen szerepeljen kérdés az elmebeli állapotára, beszámíthatóságára, nemi elferdüléseire, szexuális szokásaira vonatkozóan. Szükséges tudni, hogyan élte meg a cselekményt, annak következményeit, a cselekményével kapcsolatos nézeteit.

A sértettek vonatkozásában klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus kirendelése szükséges. A kérdések és a vizsgálat irányuljon a gyermek családi hátterének, környezetének megismerésére. Elmondásának életszerűsége, esetleges konfabulálása, betanult, rákényszerített szöveg alkalmazása kiemelten fontos ismeret. Célirányos kérdés legyen értelmi és nem utolsó sorban testi fejlettségét illetően. Fontos megismerni a sértett cselekménnyel kapcsolatos élményeit, az milyen jellegű és fokú traumát okozott számára. Végezetül pedig egyértelmű nyilatkozat szükséges a szakértő részéről a gyermek kihallgathatóságát illetően, illetve egyes eljárási cselekményekben való  részvételére vonatkozóan.  


Bűnmegelőzési lehetőségek


Az Országgyűlés 2003 októberében a 115/2003. számú határozatával elfogadta a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiáját.
A dokumentum taglalja az Európai Unió ez irányú elképzeléseit, bűnmegelőzési célkitűzéseit. Eszerint csökkenteni kell a bűnalkalmakat (szituatív bűnmegelőzés), valamint azokat a környezeti tényezők hatását, melyek következményeképpen valaki a bűnözés vagy bűnismétlés útjára lép (szociatív bűnmegelőzés).
Vissza kell szorítani annak kockázatát, hogy az emberek bűncselekmények áldozativá válhassanak, ugyanakkor növelni kell az emberek biztonságérzetét. A polgárokat jogkövető életmódra kell sarkallni, konfliktuskezelésükben az erőszakmentesség domináljon. Harcot kell folytatni a korrupció ellen és meg kell akadályozni a bűnözők beszivárgását a gazdasági, társadalmi és politikai struktúrába.

A nemzeti stratégia kiemelt prioritása - csakúgy, mint az EU-ban – a gyermek-, és fiatalkori bűnözés csökkentése. A bűnöz6és két irányból érheti a kiskorú személyeket. Egyfelől ők maguk követnek el jogellenes cselekményeket, másrészről pedig ilyen cselekmények áldozataivá válhatnak.

Az intézményes reakciókról a Stratégia nem szól túl kedvezően, annak javítását szorgalmazza. A bűnmegelőzésben jelentős szerepet szán a családnak, a gyermek-, és ifjúságvédelemnek, az oktató-, és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, a helyi koordináció megteremtésében pedig az önkormányzatoknak és a rendőrségnek.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének zavarai nagyban nehezítik a kiskorúakra veszélyt jelentő körülmények, állapotok feltárását és ezzel a hatékony beavatkozást. Az előbb felsorolt szervezetek részéről olyan érdemi együttműködésére van szükség, mely elősegíti a veszélyhelyzetek felismerését, a korai intervenciót.

A Stratégia ajánlást fogalmaz meg arról, hogy a nyomozó hatóságoknál a fiatalkorú bűnelkövetőkkel, a gyermek-, és fiatalkori bűnözés megelőzésével foglalkozó speciális egységek alakuljanak. Szignalizáció alkalmazását tartja szükséges a szülők, és gyámhatóságok felé akkor, amikor a hatóságok rendellenességeket tapasztalnak.  

A rendőrség bűnmegelőzési ajánlásai:

A jelenséggel szembeni hatékony fellépés során a rendőrség a bűnmegelőzés eszköztárát is alkalmazza, mely egyfajta innovatív lehetőséget biztosít számára a bűnüldözés mellett.

A bűnmegelőzési tevékenység során jelentős energiákat kell mozgósítani a gyermekeket érintő nemi erkölcs elleni bűncselekmények sajátosságainak megismerését illetően. Ebben a bűnüldözés, a büntetőeljárás során feltárt tények vannak segítségünkre. Az elkövetési magatartások, a büntetőjogi tényállások morfológiai ismérvei rámutathatnak a bűnmegelőzési feladatok irányaira.

A látencia csökkentése mindenki közös ügye – bűn nem maradhat felderítetlenül! Ebben segíthet a nevelés, a felvilágosító, propaganda munka. Társ lehet a rendőrség Telefontanú szolgálata is, ahol a bejelentő megőrizheti anonimitását és információi alapján elindíthatja a hatóságok gépezetét.

Nem mehetünk el a szülő felelőssége mellett sem. A családjogi törvény szerint a gyermek neveléséért, biztonságáért elsősorban a szülő felelős. Nem nézheti el, hogy gyermekét abuzálják, cselekednie kell, szükség esetén védelmeznie kell a gyermeket.

Ennek elmaradása büntetőjogi felelősségét veti fel. Ha egyedül nem képes a biztonság szavatolására, akkor kérjen segítséget másoktól, a hatóságoktól. A bűnmegelőzési szolgálat egyik feladata, hogy propagandájával arra sarkallja az embereket, hogy bátran forduljanak a gyermekvédelmi és nyomozó hatóságokhoz: van segítség!

Több aktában is előfordult, hogy amikor a gyermek karakán módon fellépett az őt megtámadóval szemben (kiabál, sikított, karmolt, harapott, vagy más módon ellenkezett, illetőleg megkérte az elkövetőt, hogy ne bántsa, akkor jó néhány esetben a támadó elállt cselekményétől. Ebből kiindulva a gyermekek felkészítése során védekezési technikákat kell részükre oktatni, mivel ez is segíthet - ha csak kis mértékben is - a cselekmény kivédésben.

Konkrét bűnmegelőzési lehetőségek pedig a következők lehetnek:  

Az alapismeretek mellett a bűncselekmények felfedezést gátló tényezők, az azt kiváltó, annak létrejöttét elősegítő okok feltárása. A veszélyetetés mértéke és mibenlétének ismerete. A potenciális sértettek és elkövetők jellemzőinek meghatározása.

Mindezek felderítésére kutatások, felmérések, értékelések és elemzések indítása.

Az ifjúságvédelemben dolgozó állami és civil szervezetek tevékenységének összehangolása, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése.

A rendőrség által folytatott ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési programokban helyet kell biztosítani a szexuális támadások kivédési lehetőségeinek ismertetésére.

Meg kell vizsgálni egy speciálisan ezt a témakört felvállaló projekt kidolgozásának, bevezetésének lehetőségét, melybe más szakemberek is bevonásra kerülnek.

Felvilágosító tevékenységet, képzést kell folyatni más célcsoportok (a gyermek fejlődéséért, neveléséért felelős személyek, az ifjúságvédelemben dolgozók) irányába. A tevékenység, képzés célja a jelenség felfedezése, hogyan vehetik észre a bajba jutott fiatalt, mit tehetnek és mit kell tenniük a segítség biztosítása érdekében. A propaganda tevékenységet az emberek között megbúvó közömbösség feloldásának irányába kell fordítani.

A családon belüli erőszak kezelése és visszaszorítása érdekében kiemelten kell foglalkozni a családon belül szexuális erőszaknak kitett gyermekek védelmére.

Meg kell találni annak lehetőségét, hogy a médiából áradó, a szexualitást sugárzó termékek ne jussanak el a gyermekekhez, és ne teremthessék még a pedofil igények kialakulását. Az internet-figyelés és beavatkozás fokozása szükséges.

A másodlagos viktimizáció elkerülésére áldozatvédelmi intézkedéseket kell hozni. A büntetőeljárás során kellő gonddal kell eljárni a gyermekkorú sértettek vonatkozásában. (kihallgató szoba, indokolatlan eljárási cselekmények megszüntetése stb.)

A visszaeső bűnözés megakadályozása érdekében olyan kriminológiai kutatások kezdeményezése, amelyek a jelenség irrreverzibilitása kapcsán hatékony büntetés-végrehajtási módok alkalmazását javasolják.


A gyermekkorú személyek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények tehát sokkal szélesebb körűek, mint a pedofil elkövetések. Mégis ez utóbbi társadalomra veszélyessége nagyobb, melynek visszaszorítására egységes rendőri fellépésre, a kriminológia és a bűnmegelőzés által feltárt ismeretek alkalmazására van szükség.

(2005)
















                                                                                                                         1. számú melléklet
ADATLAP

a gyermekkorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni (pedofil cselekmények) bűncselekmények sajátosságait célzó felméréshez

 ügyirat száma:

1. Bűncselekmény:

 Btk.166.§. (2) bek. i): Emberölés
 Btk.195/A.§ (3) Tiltott pornográf felvétellel visszaélés kk. személyről készített képekkel  
                      (4)  kiskorú szerepeltetésével   
 Btk.197.§. Erőszakos közösülés  alapeset
        (2) a)  12. évet be nem töltött személlyel  
      (3) I.ford: 12. évet be nem töltött szem. az elköv. nev., gond., stb.alatt álló sérelmére
        (3) II.ford. 12. évet be nem töltött személlyel többek által azonos alkalommal  
Btk. 198.§. Szemérem elleni erőszak alapeset  
       (2) a.)  12. évet be nem töltött személlyel  
       (3) I.ford.  12. évét be nem töltött szem., az elköv. nev., gond, stb. alatt álló sérelmére  
       (3) II.ford.  12. évét be nem töltött személlyel többek által azonos alkalommal
Btk.201.§. (1) Megrontás  
     (2) rábírás közösülésre, fajtalanságra
     (3)elkövető a sértett hozzátartozója, nevelője, gondozója stb.
     202.§.(1) rábírás mással közösülésre, fajtalanságra
     (2) rábírni törekvéssel
     (3) rábírni törekvésnél a sértett az elköv. hozzátartozója, nevelője, stb.

A cselekmény pedofil jellegű-e?       igen    nem

2. Eljárást kezdeményezte:

 szülő    pedagógus    hozzátartozó    orvos    hatóság  

  egyéb ………………

3. Elkövetés ideje:

Év:  2001   2002   2003  ………  

 Délelőtt 06-12 óra   Du. 12-18 óra    Este 18-24 óra     Éjszaka 00-06 óra            

4. Elkövetés helye:                falu                      város                  nagyváros

 otthon       iskolában     közterületen     idegen lakásban
 sportlétesítmény    lakáshoz tart. egyéb helyiségben    gyermekvédelmi intézményben
 máshol …………………

Felfedezés körülményei ………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………

5. Elkövetési módszer:

 kényszerítés, fenyegetés    erőszak alkalmazása   sértett beleegyezése    
 megtévesztéssel               védekezésre képtelen állapot felhasználásával           
 sértett és elkövető kapcsolatának kihasználása   
 egyéb: ……………………………………..

6. Elkövetési magatartás:

  simogatás    kukkolás    közösülés    fajtalankodás    fenyegetés
  egyéb ……………………………………..

7. Elkövető:

neme:     férfi    nő      kora: …..  év
foglalkozása …………………   Bü.előélet: ……………………….
iskolai végzettsége: …………………………………………
családi állapota: ……………………

8. Elkövető a sértettnek:

 szülője                szülő élettársa        nevelője      intézeti nevelője
 gondozója           nagyszülője           testvére       egyéb hozzátartozója
 gyámja                gondnoka              barátja         alkalmi ismerőse  
 egyéb ismerőse   szomszédja            idegen         nem állapítható meg:
 egyéb  ……………………

9. Sértett:  

neme:          fiú        lány    kora: …..

10. Sértett családi környezete:

 teljes család      szülő egyedül   szülő élettárssal  nevelőszülő neveli
 nagyszülő neveli   egyéb hozzátartozó neveli          gyermekotthon
 egyéb körülmények …………………………………….

11. Bűncselekmény létrejöttét könnyítő okok:

 erőszak jelenléte a családban   családi környezet zártsága  elkövető munkaköre
 sértett provokáló magatartása  kiszolgáltatottság  szexuális vágy kiélése
 társ. vesz. fel nem ismerése     kóros elmeállapot   agresszivitás
 szerfogyasztás a családban, éspedig  …………………….
 egyéb ……………………………………….


12. Bűncselekmény felfedezését gátló tényezők: ……………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………...

13. Beszerzett bizonyítékok:

 tanúvallomás   terhelt vallomása  szakértői vélemény (orvos, pszichológus,     
 gyermekpszichológus)   elmeállapot megfigyelése    tárgyi bizonyítási eszköz
 házkutatás   lefoglalás   szemle    számtech. útján rögzített adat
 felismerésre bemutatás   bizonyítási kísérlet    szembesítés

14. Szakértői vélemények:

Fel tett kérdések szakszerűsége:………………………………………………………………

Szakvélemény elemzése: ……………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………..

szakértő képzettsége:

15. Kényszerintézkedések:
 
 őrizet  előzetes letartóztatás  lakhelyelhagyási tilalom  házi őrizet
 óvadék  ideiglenes kényszergyógykezelés

16. Egyéb eljárási sajátosság:

az eljárás időtartama:………………..

sértettet hányszor hallgatták ki: …………………………………………………………….

gyermekvédelmi intézkedés:  ………………………………………………………………

gyermek-kihallgató szobát alkalmazták-e? ………………..

egyéb sajátosság: ………………………………………………………………………………

pótnyomozás        nyom.kieg.

12. Eljárás befejezése:

 felfüggesztés: elkövető kiléte nem állapítható meg
 felfüggesztés: gyanúsitott ismeretlen helyen tartózkodik
 megszüntetés: nem bűncselekmény
 megszüntetés: nem a gyanúsitott követte el
 megszüntetés: nem állapítható meg, hogy a gyanúsított követte el (biz.hiány)
 megszüntetés: elkövető halála
 megszüntetés: büntethetőséget megszüntető ok
 vádemelés, ítélet megszüntetés

egyéb módon ……………………..

(bírósági ügyiratszám:                          )


Egyéb megállapítások: ………………………………………………………………….


                                                                                                             



                                                                                                              2.számú melléklet

Felnőtt elkövetők tettei:
(kivonat)

Békés megyei gyermekotthon. (értelmi fogyatékosok) Közepesen fogyatékos 15 éves fiú 9 éves intézetis társát a WC-ben lepte meg. Rányitotta az ajtót a dolgát végző 9 éves lányra, a falhoz szorította és nemi szervét a lány fenekéhez, combjai közé fúrta és ütemesen mozgott. A sikítozó sértettet ott hagyta.
Később - pár nap elteltével - az udvaron játszó 13 éves gyengeelméjű lányhoz ment. A kertben erőszakkal lehúzta a bugyit, ráfeküdt a lányra és a nemi szervét a lány nemi szervéhez dörzsölve mozogni kezdett. A nevelők figyeltek fel rá és cibálták le a sértettről. Ekkor derült fény a többi esetre is. A lányokat megfenyegette, sőt meg is verte, nehogy beszéljenek róla.

 A 43 éves férfit már négyszer elítélték szemérem elleni erőszakért! Fékezhetetlen szexuális ösztönök vezérlik, szakértő szerint is kimutatható a szexuális devianciája, enyhe fokú gyengeelméjűségben szenved. A falubeli 11 éves lány újságot hordott ki az utcában, amikor odament az újságjáért. Megfogta a lányt, fenekét megsimogatta, ujját a nemi szervéhez csúsztatta. A lány elhúzódott, majd meg kísérelt elmenekülni, de az elkövető utána ment, ismételten megfogta és simogatta.

A 10 éves lány apjának 29 éves unokaöccse a sértett édesanyjához közeledett szexuális indítékkal. Az elutasítás után a kislányhoz bújt az ágyba. Az alvó lány nemi szervét simogatta, majd nyalogatta. A felébredő lányra rászólt, hogy ne merjen sikítani. Ezután a lábujjával dörzsölgette a lány nemi szervét és közben önkielégítést végzett. Kb. tíz alkalmat ismert el. Enyhefokú személyiségzavara van és polimorf szexuális vágyak mutathatók ki nála. Az elkövetés idején a családnál lakott. Sokat köszönhet neki a család és úgy gondolta ennyivel tartoznak neki!

A faluban lakó anya rossz viszonyban élt férjével. Többször átment a közelben lakó 64 éves férfihoz, akivel közösült és néha kisebb ajándékokat, pénzt is kapott érte. Erről tudtak a gyerekek is, hiszen sokszor elkísérték az anyjukat és a közösülést az ablakon keresztül végignézték. A férfi a kicsiket (9 és 11 éves) behívta és kérte vetkőzzenek le, amiért pénzt adott. Később megkérte őket, hadd simogassa meg a nemi szervüket, és nyalogatta is őket. Ez rendszeressé vált, az idősebbet arra is megkérte, hogy közösüljenek, de ő erre nemet mondott.

A 62 éves férfi a falu szélén megállította bicikliző 8 éves lányt. Beszélt vele, megkérdezte hogy a hívják, majd magához húzta és benyúlt a bugyijába, simogatni kezdte. Többször emberek mentek el mellettük, ekkor abbahagyta cselekményét és megfogta a lány kezét, nehogy el tudjon futni. Ilyenkor beszélgetett is a járókelőkkel, majd amikor tovább mentek, folytatta tettét. "Holnap bedugom a puncidba is!"
Mintegy félóra után a lányt elengedte. Erőszakos cselekményekért volt bűntetve, erőszakos közösülésért is. Cselekményét tagadta, csak annyit ismert el, hogy beszélgetett és megsimogatta a lány haját. Erre szemtanúk is voltak.

A 29 éves apa három éven keresztül molesztálta lányát, aki a kezdetekkor 8 éves volt. Szexfilmet nézetett vele, melyek között pedofil pornó is volt. Csak análisan közösült vele, volt olyan eset, hogy az alvó lány száját befogta és fajtalankodott vele. "Megöllek, ha nem engeded!" Az apa megfenyegette a lányát és az anyját, ha nem vonják vissza a feljelentést, megöli őket!. Nem volt letartóztatva! A lány visszavonta a vallomást, de addigra volt elegendő bizonyíték.

A 27 éves anya arra kényszerítette 10 éves lányát, hogy 29 éves élettársával folytatott közösülését, fajtalankodását nézze végig. Ezt követően verés kilátásba helyezésével, majd tettleges bántalmazással kényszerítette, hogy élettársát orálisan elégítse ki, aki az aktus végén a lány szájába ejakuált. Néha kézzel is ki kellett elégítenie. "Megöllek, ha beszélsz róla!" A lány különélő apjának mondta el a történetet. Végig tagadták a vádakat.

A 72 éves elkövető a sértett 11 éves lány nagyszüleinek szomszédja volt. Nyaranta volt ott a kislány és ekkor a szomszéd gyümölcsöt és ajándékokat adott neki. Egyik alkalommal megcsókolta a száját és simogatni kezdte a melleit. A lány eltolta magától, ő visszahúzta őt és a nemi szervét is megsimogatta. Megkérdezte: "Hogyan lesz a gyerek? Én pontosan ezt szeretném veled csinálni!" Levetkőztette a lányt, benyúlt a nemi szervébe és hozzádörzsölte a nemi szervét. Néha ejakuált is. Ez több nyáron is megtörtént. A férfi még verseket is írt a lánynak. Tagadott.

A családban több gyerek is volt. Az élettárs is hozta a gyerekeket és közös gyermekeik is voltak. A nevelőapa ráparancsolt a 9 éves lányra, hogy simogassa a heréit, nemi szervét, mindeközben önkielégítést végzett, valamint néhányszor közösült is a lánnyal. A síró sértettet veréssel fenyegette, néha meg is verte. Alvásából is felébresztette és szájába helyezte nemi szervét. Kisebb testvérei végignézték. Egy éjszaka az anya benyitott a szobába és látta élettársát, aki a kislány ágya előtt állt és maszturbált. Ekkor kezdett kérdezősködni a gyerektől. Tagad.

A nagymamánál nyaraltak a 9 és fél és 11 és fél éves lányok. Itt lakott albérlőként egy 62 éves férfi, aki többek között erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszakért már volt elítélve. A házban, amikor együtt maradtak, simogatta a lányok melleit, nemi szervüket és a nagyobbiknak azt mondta: "Majd én leszek a férjed, és akkor nekem adod a nuncidat!"

Az anya élettársa az akkor 10 éves kislány melleit, nemi szervét rendszeresen simogatta. Később megütötte és közösülésre akarta rávenni, de a lány tiltakozott. Ezért sűrűn megverte, de csak a nemi szervének simogatásáig jutott el. Ő akarta elvenni a szűzességét. Tagad.

A 23 éves férfihoz az utcabeli gyerekek jártak videózni és számítógéppel játszani. Több gyerekkel is nézett szexfilmeket. Az egyik alkalommal a nála lévő 9 éves kislányt megkérte, hogy fogja meg a péniszét, ahogyan a filmben látta. Az erekció elérése után a kislánnyal közösült, análisan is. A gyerek nem ellenkezett. Másszor, amikor többen is voltak, kihívta a WC-be, ahol a gyereknek a maszturbációját kellett végignéznie. Szexfilm nézés közben csókolgatta, nyalogatta a kislány nemi szervét. A kislány azért nem tiltakozott, mert jutalomból játszhatott nála. A szakértő erotikus polimorfiát, gátlástalan nemiséget és a normál szexualitás deficitjét állapította meg. Tagad.

A 9 éves kislányt édesanyjának 36 éves élettársa zaklatta két éven keresztül. Azzal fenyegette, ha nem teszi meg, intézetbe adja. A WC-re vonuló kislány után ment, magukra zárta az ajtót és kényszerítette, hogy orálisan elégítse ki. Néha csak hozzádörzsölte a nemi szervét. A férfi többszörösen büntetett vagyon elleni bűncselekmények miatt. Tagad. A kislány a nevelési tanácsadó pszichológusának beszélt róla.





Az apa serdülő lányának (12 éves) testét simogatta másfél éven keresztül. Ha részeg volt, bebújt az ágyba és bugyijában turkált, néha ráfeküdt. Arra is kényszerítette, hogy vegye le a pólóját, mert meg akarja nézni, hol tart a növésben! A kislány egy idő után az iskolában a pedagógusnak elmesélte a történetet és bejelentette, hogy a felnőtt korú különélő nővéréhez költözik.

Az anya 45 éves élettársa rettegésben tartotta a családot. Állandóan részeg volt, verte az anyát, sokszor a fegyvert a homlokához tartotta és nevetve mondta neki: "Szeretlek!" Gyakran maradt egyedül otthon az első időkben még csak 8 éves kislánnyal, őt három éven keresztül abuzálta. Simogatta és benyúlt a nemi szervébe. "Csak akkor mehetsz a játszótérre, ha leszopsz!" Amikor az anya és élettársa közösült, behívták az ágyba. Ekkor az élettársat kézzel kellett kielégítenie és az anyja is rászólt, hogy kézzel őt is elégítse ki, ne csak a nevelőapát! Akadt olyan alkalom is, amikor az anya nyúlt bele lánya nemi szervébe. Iskolában figyeltek fel a szótlan, magába forduló gyerekre, ott mesélte el. Az anya és élettársa is tagad.

A 11 éves kislány a barátnőjéhez ment át engedéllyel és ott is aludt. A barátnő 39 éves apja engedte nekik, hogy szexfilmet nézzenek a TV-ben. Egyedül maradtak a szobában és a szexről kezdtek el beszélni. A férfi megkérdezte: "Szőrösödik-e már?" Amikor lefeküdtek, a férfi kérte a sértettet, hogy feküdjön mellé, simogatta és benyúlt a nemi szervébe. Meg akarta csókolni, de a lány tiltakozott és elment az ágyból. A férfi ittasan követte el, válófélben volt feleségétől. Tagad.

A 7 éves fiú és 8 éves lány sűrűn átjártak a 17 éves enyhén értelmi fogyatékos fiúhoz.  A szexről beszélgettek és a kicsik kiváncsiak voltak. A fiúnak az elkövetőt análisan és kézzel is ki kellett elégítenie, a lánynak csak kézzel. Amikor az elkövető is ugyanezt tette velük és fájt nekik, el akartak menni, de erőszakosan visszatartotta őket. Cukrot adott nekik Az elkövető kihallgatásán elmondta, hogy ezeket szexfilmen látta és ki akarta próbálni, mert még nem volt kapcsolata nővel.

A 19 éves férfi kábítószer hatása alatt (marihuána és szipuzás) az utcán elkapta a hazafelé siető 10 éves lányt. Egy bokros részre cipelte és arra kényszerítette, hogy orálisan elégítse ki, majd közösült vele. Elismeri tettét, de nem emlékszik rá. Már volt szemérem elleni erőszak miatt büntetve.

Egy 29 éves osztrák homoszexuális férfi és két 17 és 46 éves magyar férfi társaságában az egyik fővárosi piac WC-jében pénzért fiatal fiúkat vettek rá, hogy orálisan elégítsék ki őket. A három 12 éves fiú (intézetből szöktek) rendszeresen járt ide a pénz reményében. Volt olyan eset is, amikor a fiúkat a lakásukra és kapualjba is elvitték, hogy ott fajtalankodjanak. Egyik aktusukról videófelvételt is készítettek. Az osztrákot fajtalanságért Ausztriában már elítélték és a 46 éves férfinak is volt már szemérem elleni erőszak miatt büntetése.

A 29 éves férfi elismerte, hogy vonzódik a 10 év körüli lányokhoz. Utcán, általában lakótelepen szólította le két különböző alkalommal a 10 és 8 éves áldozatait. Mindkettőnek a fogait akarta megvizsgálni, nem kell-e fogorvoshoz menniük. Arra kérte őket mutassák meg a fogaikat és nyújtsák ki a nyelvüket. Ekkor szájon csókolta őket. Megkérdezte nevüket, megnyugtatta őket, ne féljenek. Az egyik lányt leültette a lépcsőre, lehúzta a blúzának zippzárját, melleit fogdosta és benyúlt a bugyijába is. Megkérdezte, hol vannak a szülei és a lány kezét a saját nemi szervéhez húzta. A lány elkapta azt és elfutott.


A 30-35 év körüli férfi leszólított a 11 éves haza felé tartó lányt azzal, hogy a tanárnője kérte meg, vigyen el neki valamit. Egy lépcsőházban fogdosni kezdte, a ruháján keresztül a nemi szervét és a mellkasát is simogatta. Ezután letolta a lány bugyiját és elővette a nemi szervét, mert vizelnie kellett, de csak mutogatta. A kislány elszaladt és nagyszüleitől kért segítséget. Nem derítették fel.

Az 52 éves nagypapa befeküdt a 7 éves unokája mellé az ágyba és kérte, hogy kapja be a nemi szervét. Ezután mozogni kezdett és fogta a lány fejét, nehogy el tudja húzni. Amikor ejakuált, le kellett nyelnie az ondót. Ezt követően nyalni kezdte a kislány nemi szervét és szívta is, ami fájdalmat okozott neki. A kislányt nem fenyegetette meg, de az nem merte elmondani, mert félt attól, hogy mit fognak szólni.

Az anya pénzhez akart jutni. Azzal tévesztette meg a 12 éves lányát, hogy majd sok ajándékot kap tőle. Kamerát, vibrátort vásárolt és fényképfelvételeket készített a lányról különféle pózokban és a szomszédot kérte meg, hogy segítsen értékesíteni azokat. Az ötletet a TV-ből vette. A szomszéd a rendőrségnek adta át a felvételeket, ezután az anya azzal gyanúsította a szomszédot, hogy az szexuálisan zaklatta a lányát.

Egy lakótelepi lépcsőházban egy 22 éves férfi szólította meg10 éves fiút: "Segítesz a betegségemben?" Erőszakkal lefogta és nyalogatni kezdte a csizmáját, majd elővette a nemi szervét és azzal a fiú lábát dörzsölgette. "Ha sikítani mersz, elvágom a torkodat!" Amikor a fiú sírni kezdett, vigasztalta és azt mondta, ha továbbra is megengedi, akkor kap egy ezrest. A férfi már volt büntetve szemérem elleni erőszakért. Saját bevallása szerint is "csizmanyaló", homoszexuális és a csizma íze kelt benne szexuális élvezetet, ekkor elégül ki. Fogyasztott heroint, az LSD-t is kipróbálta és erős szuicid késztetései vannak. Elismeri tettét.

13 éves kisfiúk az iskola WC-jében az egy évvel fiatalabb lányt lefogták és arra kényszerítették, hogy csak akkor engedik el, ha valamelyiküket leszopja. Fogdosták a nemi szervét, az egyik elkövető már több ízben is tapizta. A gyermekek között a megfelelni vágyás dominált, egymásra kenték a gyanút, egyik sem vállalta be. Egy iskolatársuk nyitotta rájuk az ajtót és ő hozott segítséget.
(gyerek elkövetők között ez tipikus)


Gyermekkorú elkövetők tettei:

Gyermekkorú lánnyal közterületen játszadozás közben nemi szervének simogatása

Fiú barátját közterületen késsel arra kényszerítette, hogy őt orálisan elégítse ki

Osztálytársát az iskola udvarán lefogta, letépte a bugyiját és saját nemi szervét a lány fenekéhez szorította

Lány iskolatársát az iskola kerítéséhez szorította és ruháján keresztül mellét, fenekét simogatta

Két elkövető a gyermekvédelmi intézmény szobájában egy 9 éves lányt megerőszakolt. (már követtek el hasonlót!)


Otthonukban az 5 éves lány unokatestvérének száját kifeszítette és fajtalanságra kényszerítette. Édesanyja nyitotta rájuk az ajtót.

A 9 éves lány iskolatársát az utcán lefogta, bugyiját letépte és nemi szervét a lányéval összeérintette. A fiú pornófilmekből vette az ötletet.

A 6 éves fiú iskolatársának házuk udvarán mondta, hogy kapja be a nemi szervét, melynek erőszakkal szerzett érvényt. Elmondta, hogy vele csinált ilyet már a mostohatestvére.

Egy tónál fiú barátját késsel kényszerítette fajtalanságra, majd ki is rabolta, elvette értékeit.

Két 12 éves fiú 10 éves barátjával játékból análisan közösült, aki a cselekmény következtében bevérzett.

Egy gyermekkorú és egy fiatalkorú elkövető 12 és 13 éves kollégiumi társaival beleegyezésükkel fajtalankodtak. (Nyalogatták egymás nemi szervét és análisan közösültek)

Aluljáróban kapta el a 11 éves lányt, lefogta és melleit, nemi szervét simogatta.

12 éves fiú éjszaka betört egy lakásba, ahonnan különféle értéktárgyakat vitt el. Távozása előtt bebújt az alvó 10 éves falubeli lány ágyába, ahol az alvó lány nemi szervét simogatta, majd elfutott.

A 10 éves lány szintén lány féltestvérét rendszeresen molesztálta, benyúlt ujjával annak nemi szervébe. Azért tette, mert apjuk már őt is többször megerőszakolta.

A szomszéd 4 éves kislányt behívta WC-jükbe, ahol a meglepett sértett szájába rakta nemi szervét.

Három gyermekkorú elkövető az iskolai WC-be rángatta a 8 éves kislányt, ahol kettő lefogta és egyikük megkísérelt vele közösülni. A kislány fél év elteltével mesélte el.

13 éves barátnőjével a Plazában történt szórakozás után lakásán a lány beleegyezésével közösült.

Az iskola pincéjében a 8 éves iskolatársát arra kényszerítette, hogy nemi szervét vegye a szájába.

 Két, 8 és 9 éves elkövető a játszótéren lehúzták 9 éves barátnőjük bugyiját és egyikük merev nemi szervvel közösülést imitált.

Két 9 és 10 éves elkövető egy 7 éves szellemi fogyatékos lányt lefogtak az utcán és egyikük a nemi szervét a lány nemi szervéhez nyomta.

Két testvér (11 és 12 éves) „kutyást” játszott a házak melletti bokros részen egy 8 éves ismerős fiúval. Egyikük a nemi szervét a sértett szájába tette, másikuk pedig análisan közösült vele.

Az elkövető előbb pornófilmet nézetett a 8 éves lánnyal, majd néhány pózt akart kipróbálni vele. A lány ellenkezése miatt azt több ízben megütötte és arra kényszerítette, hogy orálisan elégítse ki és nemi szervét a lányéhoz dörzsölte.

Az elkövető két lány féltestvérét (9 és 11 évesek) lakásukban simogatta, benyúlt bugyijukba, valamint rájuk feküdt és ütemesen mozgott rajtuk.

Két elkövető az iskola WC-jében egy 12 éves lány iskolatársukat lefogták és csak azzal a feltétellel kívánták elengedni, ha ő orálisan kielégíti őket. A lány sikítozott, amire egy tanár nyitott be.

Három fiú a Big Brother ház melletti részen az oda kíváncsiskodni érkező 13 éves lányt leteperték a földre és egyikük arra kényszerítette, hogy orálisan elégítse ki. A segítségére érkező lányt megverték.

Négy elkövető az iskola udvarán lefogták és földre nyomták a 13 éves lányt, egyikük a nemi szervét a lány szájába helyezte, aki kiabálni kezdett, erre ott hagyták.

A 10 éves lányt áthívta a szomszéd fiú és azt játszották, hogy ő az orvos, aki megvizsgálja a beteget. A „vizsgálat” közben a lányt levetkőztette és puszilgatni kezdte a száját, mellét, nemi szervét.

A 13 év lány elkövető (!) apja élettársának két 6 és 10 éves fiainak simogatta a nemi szervét, majd a fiúk ölébe ült, ahol közösülő mozdulatokat végzett.



Fiatalkorú elkövetők tettei:
 
Intézetből szökött lány barátjához ment, ahol beleegyezésével közösültek.

Az elkövető a vele együtt lakó lány mostohatestvérét kényszerítette közösülésre.

Az elkövető tudta, hogy az alkalmi ismerős lány még nincs 12 éves, de a lány beleegyezésével közösültek.

Gyengeelméjű elkövető az utcán egy bokor mellett földre teperte az arra sétáló lányt és nemi szervét fogdosta. A járókelők zavarták el.

Intézetből szökött lány barátjához sietett, ahol beleegyezésével többször közösültek.

Egy gyermekotthonban három fiatalkorú elkövető négy gyermekkorú fiút a WC-ben fajtalanság eltűrésére és fajtalanságra kényszerített.

A fiatalkorú fiú életvitelszerűen együtt élt a 13 éves lánnyal, rendszeresen közösültek.


Gyermekotthonban két fiatalkorú fiú szobájában lefogott egy 6 éves lányt és megkíséreltek vele közösülni. A nevelő nyitotta rájuk az ajtót.

A hét éves szomszéd lányt áthívta az elkövető, az udvari WC mellett lefogta, szétfeszítette annak állkapcsát, majd azt akarta elérni, hogy orálisan elégítse ki.

Az elkövető a templom mögötti elhagyatott részen két 6 és 7 éves unokahúgát fajtalanságra kényszerítette, majd megkísérelt velük közösülni.

Az elkövető saját lakásán egy 11 és fél éves lánnyal, annak beleegyezésével közösült.

Egy fiatalkorú és egy gyermekkorú elkövető két fiú (12 és 13 éves) kollégista társával, azok beleegyezésével fajtalankodtak.

Két fiatalkorú a folyó partján egy 8 éves falubeli lánnyal közösült.

11 éves unokatestvérét az elkövető otthonában és a falu határában is fajtalanságra kényszerítette. Az iskola jelentette az esetet.

A falu határában az elkövető letépte a helybéli 10 éves lány ruháját, simogatta, majd belenyúlt ujjával a nemi szervébe.

Egy menekülttáborban két menekült között történt nemi erőszak. A fiú a 8 éves lány nemi szervébe nyúlt, ami bevérzett.

Egy tini diszkó után az alkoholt fogyasztott 12 éves beleegyezésével közösült a parkban a fiúval.

Gyermekotthonban két fiú egy 7 éves fiút és egy 8 éves lányt kényszerített fajtalanságra, illetve közösülésre.

Az elkövető a 3 éves szomszédlányt áthívta a fészerbe, ahol nyalogatta a lány nemi szervét, majd a sajátját a lány szájába tette.

A 12 éves lány önként ment az elkövető lakására, ahol beleegyezése alapján közösült vele.

Az elkövetőnél lakott albérletben szüleivel a 3 és fél éves lány. Az imbecillitásban szenvedő elkövető szexuális játékokat játszott vele, análisan közösült, az ötletet egy szexújságból vette.

Az elkövető a 7 éves unokaöccsét, valamint az 5 és 7 éves unokahúgait zaklatta szexuálisan.  Nemi szervüket nyalogatta, ujját a gyermekek nemi szervébe dugta, majd a lányokat arra kényszerítette, hogy vegyék szájukba az ő nemi szervét. Az egyik sértettnek hányingere támadt, amire az elkövető fenyegetni kezdte őket.

Egy idegen elkövető elcsalta a 7 éves lányt a játszótérről, azt mondta neki: „Szexizzünk!” A lány azt gondolta, ez azt jelenti, hogy csak meztelenre kell vetkőznie, de az elkövető megkísérelt vele közösülni.


Két 15 éves fiúval, egyikük lakásán a 13 éves lány önszántából mindkettővel közösült.

A 12 éves lány az elkövetőhöz költözött, akivel rendszeres nemi életet élt.

A 12 éves lány az elkövetővel annak lakásán saját akaratából közösült.

A szomszéd 12 éves lányt az elkövető áthívta a kertjükbe, ahol a lány beleegyezésével közösültek. A nagymama kapta rajta őket.

A fiatalkorú fiú 21 éves társával egy értelmi fogyatékos fiúval análisan közösült, annak beleegyezésével.

Az elkövető 10 éves lány féltestvérét arra kényszerítette, hogy kézzel elégítse ki. Tettét azzal magyarázta, hogy apjuk is ezt tette a lánnyal, mely fedte a valóságot.

A szomszéd lányt a ház mögötti bokros részen lefogta az elkövető, lehúzta annak bugyiját és nemi szerveiket összeérintve megkísérelt vele közösülni.

Az elkövetőnél albérletben lakó 8 éves lány nemi szervét a fiatalkorú fiú a ház mögött előbb simogatni kezdte, majd nemi szerveiket összeérintve közösülő mozdulatokat végzett. A lány édesanyja vette észre.

A 2 éves (!) szomszéd lányt az elkövető a fészerükbe csalta, ott levette a bugyiját és megkísérelt vele közösülni.

A 11 éves szomszéd lányt játszani hívta át az elkövető, majd lefogta, nemi szervét mutogatta és közösülni akart vele.

Egy gyermekkorú fiú a fiatalkorú fiú kérésre a falu határába csalta a 11 éves lányt, ahol az elkövető előbb megfenyegette, majd szájába rakta a nemi szervét.

Öt férfi ( két 15 éves és három 19-21 éves) az iskola tornatermében lefogták az ott gyakorlatokat végző ismerős 11 éves lányt és ketten közösültek vele.

Az elkövető az utcán megszólította a 12 éves szomszéd lányt és elmondta, hogy van 14.000 Ft-ja, ezért hajlandó-e lefeküdni vele. A lány elszaladt, az elkövető utolérte, lefogta, simogatta és a bugyijába nyúlt. A sértett többször megütötte, az elkövető ezután elfutott.

A 13 éves lány a barátjával este bemásztak az iskolába, ahol a tanteremben a lány beleegyezésével közösültek.

A 12 éves lány intézetből a barátjához szökött, ahol önszántából közösült vele.

A 15 éves elkövető a 11 éves szomszéd lánnyal biciklizett a Berettyó partján, majd fürödtek. A meztelen lánnyal erőszakoskodni kezdett, majd közösült vele. A lány azt mondta, hogy hazamegy és elmeséli az esetet. A fiú félelmében a lányt a folyóba lökte, majd belefojtotta és a holttestet közelben elrejtette!


A 10 éves fiú mostohatestvérét az elkövető a lakás WC-jében tuszkolta, ahol megfogta a
         fejét és a nemi szervéhez rántotta. Apja nyitott rájuk.

Az ismerős 13 éves lányt az elkövető felcsalta a X. emeletre, hogy mutat neki valami érdekeset. Régóta szerelmes volt a lányba, simogatni kezdte a lány nemi szervét, majd arra kérte, hogy nemi szervét vegye a szájába. A lány tiltakozott, el akart menni, de a fiú visszatartotta és önkielégítést végzett. Másnap a lány barátja megverte az elkövetőt és így derült fény az esetre.

A gyermekotthon fürdőjében az elkövető a 9 éves lányt előbb sodrófával megütötte, késsel fenyegette, majd arra kényszerítette, hogy nemi szervét vegye a szájába. A lány öklendezni kezdett, amire a fiú abbahagyta cselekményét.

A 8 éves lány nagypapájának mostohafia többször fogdosta a lány melleit, fenekét, nemi szervét, majd később annak nemi szervét dugta az ujját. A lány sikított és a szomszéd észrevette őket.

A 7 éves fiúnak és a 8 lánynak a falubeli elkövetőt kézzel kellett kielégítenie annak lakásán. A fiúval análisan is közösült, ami fájt neki, amire cukrot adott a fiúnak.

Két kb. 17 éves ismeretlen fiú a liftben fogdosta a 10 éves lány melleit, majd annak kezét egyikük nemi szervéhez húzta. „Ugye neked is jó!” Amikor kinyílt a lift ajtaja a lány elfutott.

Az elkövető az alvó 11 éves lánytestvérének ágyába mászott be és nemi szervét simogatta, majd nemi szervét kicsit bedugta a lányéba. Ezután fajtalanságra kényszerítette és a lánnyal kézzel kielégíttette magát.

A gyengeelméjű fiú a gyermekotthon WC-jében két 9 és 13 éves szintén gyengeelméjű lányt molesztált. Egyiküket szükségletének végzése közben zavarta meg a WC-ben és a combja közé feszítette nemi szervét. A másik lányt az udvaron leteperte, lerángatta bugyiját és összeérintette a nemi szervüket. A nevelők szakították félbe az aktust.













 
< Előző   Következő >